Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Igazságszolgáltatás

Létrehozva: 2006. március 31.
Módosítás: 2014. január 7.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A magyar igazságszolgáltatás rendszere

  • Bírói szervezeti rendszer
  • Ügyészi szervezeti rendszer

A bírói szervezeti rendszer

Az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járási és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el. Tekintse meg a következő ábrát, mely Magyarország bíróságainak szervezetét szemlélteti:

Szervetei ábra

Egymással szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban vannak a bírósági szintek éppúgy, mint az emberi test alkotóelemei, ám fontos tudni, hogy az egyes szintek közt nincs alá – és fölérendeltségi viszony, a hierarchiában felsőbb szinten álló bíróságoknak nincs utasítási jogkörük az alsóbb szinten lévőkkel szemben, a bírák a döntéseiket a törvényeknek és a meggyőződésüknek megfelelően hozzák.

A járásbíróságok

A legtöbb üggyel első fokon, a járásbíróságok szintjén találkozhatunk. 111 járásbíróságon folyik az ítélkezés ma Magyarországon. A budapesti illetékességű járásbíróságok elnevezése „kerületi bíróság”. Budapesten a 23 kerületben összesen 6 egyesített kerületi bíróság működik (pl. Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budai Központi Kerületi Bíróság stb.). A járásbíróságok első fokon járnak el, az elnök vezeti őket. A járásbíróságok polgári és büntető ügyszakban egyaránt meghatározott ügyfajtákra tekintettel csoportok alakíthatók ki (pl. Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportja).

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyek kizárólag a nevükből adódó speciális jellegű ügyekben járnak el első fokon. Elsődleges feladatuk a közigazgatási határozatok felülvizsgálata, és a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyek elbírálása.

Törvényszékek

A törvényszékek első és másodfokú bíróságként járnak el. A törvényszékekre két módon kerülhet az ügyünk. Az egyik mód az, hogy az első fokon (tehát a járásbíróságon vagy közigazgatási és munkaügyi bíróságon) hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújt be valamelyik érdekelt fél. Nem minden ügy indul azonban a járásbíróságokon. Vannak olyan ügyek, amelyek a törvényszéken indulnak, amelyek ebben az esetben elsőfokú bíróságként járnak el. Az eljárási törvények (polgári perrendtartás, büntetőeljárásról szóló törvény) határozzák meg ezeknek az ügyeknek a körét. Ezek az ügyek kiemelkedő súlyúak azért, mert nagy összeg (legalább harmincmillió forint) a per tárgya, vagy speciális az ügy (például egy sajtó-helyreigazítási per), vagy nagyon súlyos bűncselekményről (pl. emberölés, kémkedés, hazaárulás, terrorcselekmény stb.) van szó. Az elnök vezetése mellett a törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek.

Ítélőtáblák

Az 5 ítélőtábla a törvényszékek és a Kúria közötti szintet jelenti, létrehozataluk célja a korábbi Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése volt. A törvényszékek vagy a Fővárosi Törvényszék határozatai elleni fellebbezéseket az ítélőtáblák bírálják el. Harmadfokon jár el az ítélőtábla azokban a büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék járt el. Az elnök vezetésével működő ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

Kúria

A bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el a Kúria, melyet az elnök vezet. A legfontosabb feladata az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása. Ezt a rendkívül fontos feladatát ún. jogegységi határozatok meghozatalával látja el. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak.

A Kúria elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé, dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.

(Forrás:http://www.birosag.hu )

 

Ügyészi szervezeti rendszer

Mi az ügyészség feladata?

Az ügyészség a közérdek védelmezője, és ezáltal közreműködik az egyéni jogok érvényre juttatásában. Az ügyészség a büntetőeljárásban a közvádló szerepét tölti be, emellett irányítja, felügyeli és elvégzi a vádat előkészítő nyomozást, és felügyeli a büntetés-végrehajtás törvényességét. Az ügyészség akkor köteles fellépni, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv nem teszi meg a kellő intézkedéseket, vagy azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.

Hogyan épül fel az ügyészség?

Az ügyészség felépítése nagyban hasonlít a bíróságokéhoz. Legalsó szinten helyezkednek el a járási ügyészségek, a megyei szinten és a fővárosban helyezkednek el a főügyészségek, az ítélőtáblákkal egy szinten helyezkednek el a fellebbviteli főügyészségek, az egész hierarchia csúcsán pedig a Legfőbb Ügyészség áll.

Mi a Katonai Ügyészség?

A katonai ügyészség Magyarország ügyészi szervezetének része. A katonai büntetőeljárásban az ügyész feladatát a katonai ügyész látja el. A katonai ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett maga végez nyomozást, vagy nyomozást végeztet. Kizárólag a katonai ügyész végzi a nyomozást a katona által elkövetett katonai bűntett miatt, katonai vétség miatt, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett, vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges, nem katonai bűncselekmény miatt.

(Forrás: www.kormany.hu)

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...