Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Országgyűlés

Létrehozva: 2006. március 31.
Módosítás: 2014. május 13.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Az Alaptörvény meghatározása szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A kormány felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 199 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja.

Az Országgyűlés Budapesten, a Duna-parton épült Országházban ülésezik. Az 1902-ben átadott épületet méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. A falakon belül fontos törvényalkotói munka folyik. Érdemes az itt folyó munkát is megismerni, hiszen az Országgyűlés döntései, az általa alkotott törvények meghatározzák a magyar társadalom mindennapi életét.  

Az Országgyűlési képviselők megválasztása

2014-ig a magyar választási rendszer (ún. vegyes rendszer) Európa egyik legbonyolultabb rendszere volt, amelynek alapján 1990 óta hat Országgyűlési képviselő-választásra került sor. A mintegy 8 millió választópolgár 386 képviselőt választott az Országgyűlésbe, általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan a négyévenként sorra kerülő választásokon.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

Az Országgyűlés üléseit a képviselők közül választott tisztségviselők, az elnök és az alelnökök vezetik a jegyzők segítségével. A választott tisztségviselők közül az Országgyűlés elnökének van a legfontosabb szerepe. Ő gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

Az Országgyűlés elnöke

         Kövér László (Fidesz)

Legfontosabb feladatai:

  • képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban
  • képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel való kapcsolatában
  • összehívja az Országgyűlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket
  • megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére
  • összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit
  • összehangolja a bizottságok munkáját
  • irányítja az Országgyűlés Hivatalát, kinevezi vezetőit
Az Országgyűlés alelnökei
  • Sneider Tamás(Jobbik)
  • Latorczai János (KDNP)
  • Dr Hiller István (MSZP)
  • Lezsák Sándor (Fidesz)
  • Jakab István (Fidesz)
Legfontosabb feladataik:
  • egymást váltva vezetik az Országgyűlés ülését
  • összehívják és vezetik a bizottsági elnökök értekezletét
  • helyettesítik az Országgyűlés elnökét

Az országgyűlésről szóló törvényben a T. Ház új (de parlamenti hagyományokon nyugvó) parlamenti tisztséget hozott létre.

         Dr Mátrai Márta (Fidesz)

Legfontosabb feladatai:

A háznagy az Országgyűlés elnökének azon feladatait látja el, amelyeket a házelnök átad részére:

  • képviseli az Országgyűlést más állami szervek, civil és egyéb szervezetek felé,
  • képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban
  • ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Országgyűlésről szóló törvény alapján számára eseti jelleggel a házelnök meghatároz.
Az Országgyűlés jegyzői:
  • Dr Szűcs Lajos (Fidesz)
  • Pócs János(Fidesz)
  • Pogácsás Tibor (Fidesz)
  • Móring József Attila (KDNP)
  • Tarnai Richárd (KDNP)
  • Hiszékeny Dezső (MSZP)
  • Gúr Nándor (MSZP)
  • Mirkóczki Ádám(Jobbik)
  • Hegedűs Lórántné (Jobbik)
  • Schmuck Erzsébet (LMP)

Legfontosabb feladataik:

  • segítik az elnököt és az alelnököket az ülések vezetésében
  • hitelesítik az ülések szó szerinti jegyzőkönyvét, valamint az Országgyűlés határozatait
  • titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el
A plenáris üléseken egyidejűleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző látja el a feladatokat.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÁZBIZOTTSÁGA

(Más országokban Elnökség, Büro, Öregek Tanácsa vagy Főbizottság)

Tagjai:
  • az Országgyűlés elnöke
  • az Országgyűlés alelnökei
  • a frakciók vezetői
Legfontosabb feladatai:
  • biztosítja az Országgyűlés folyamatos, zavartalan működését
  • javaslatot tesz az Országgyűlés üléseinek napirendjére
  • állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti munkarendjéről

Működése

A Házbizottság hetente ülésezik. Döntéseit konszenzussal hozza. Szavazati joguk csak a frakcióvezetőknek van. Ha nincs konszenzus a döntés (javaslattétel) az Országgyűlés elnökét illeti meg.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

Az Országgyűlés munkáját állandó, eseti és vizsgáló bizottságok segítik. Az Országgyűlésben ebben a ciklusban 20 állandó bizottságot hozott létre:

 

 

A bizottság neve

tagjainak száma

elnöke

 

Törvényalkotási bizottság

38

Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)

Gazdasági bizottság

15

Rogán Antal (Fidesz)

Kulturális bizottság

15

Dúró Dóra (Jobbik)

Népjóléti bizottság

15

Dr. Zombor Gábor (Fidesz)

Költségvetési bizottság

14

Burány Sándor (MSZP)

Igazságügyi bizottság

12

Dr. Rubovszky György (KDNP)

Külügyi bizottság

12

Balla Mihály (Fidesz)

Vállalkozásfejlesztési bizottság

11

Volner János (Jobbik)

Fenntartható fejlődés bizottsága

10

Sallai R. Benedek (LMP)

Mezőgazdasági bizottság

10

Győrffy Balázs (Fidesz)

Európai ügyek bizottsága

9

Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

Nemzeti összetartozás bizottsága

9

Potápi Árpád János (Fidesz)

Honvédelmi és rendészeti bizottság

7

Kósa Lajos (Fidesz)

Nemzetbiztonsági bizottság

7

Dr. Molnár Zsolt (MSZP)

Mentelmi bizottság

6

Dr. Vejkey Imre (KDNP)

Az állandó bizottságok tárgyalják meg és véleményezik a benyújtott törvényjavaslatokat és ellenőrzik a miniszterek tevékenységét. A bizottságok hetente üléseznek. Üléseik már nemcsak a sajtó számára nyilvánosak, de a tárgyalandó téma jellegére tekintettel (pl. a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a külpolitikai kérdések tárgyalása során) a bizottság zárt ülést rendelhet el. A bizottsági ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely az Országgyűlés honlapján is elolvasható.

A speciális hatáskörrel rendelkező bizottságokban (pl. a mentelmi bizottságban vagy a vizsgálóbizottságokban) paritásos elv érvényesül, azaz a bizottságban ugyanannyi kormánypárti képviselő van, mint amennyi ellenzéki. Az állandó bizottságok többségében azonban az arányossági elv érvényesül, a bizottsági helyek elosztása a parlamenti frakciók mandátumarányában történik. Így a bizottságokban a kormánypárti képviselők vannak többségben.

A bizottságok munkájának összehangolását szolgálják a hetente megtartott bizottsági elnöki értekezletek.

Az állandó bizottságok mellett az Országgyűlés eseti és vizsgálóbizottságokat is alakíthat. Ha a képviselők egyötöde javasolja, az Országgyűlés köteles megalakítani a vizsgálóbizottságot. Az eseti bizottságot időszerű ügyek intézésére, vizsgálóbizottságot pedig meghatározott kérdés megvizsgálására hoz létre az Országgyűlés. Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem.

A PÁRTOK KÉPVISELŐCSOPORTJAI (A FRAKCIÓK)

A pártokhoz tartozó képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) alakítanak. Az Országgyűlés alakuló ülésén 5 frakció jelentette be megalakulását:

A frakciókhoz tartozó (illetve a független) képviselők száma jelenleg a következő:

Az Országgyűlésnek jelenleg 5 frakciója van.

 

Kormánypárti frakciók (66,83%)

 

 

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)

117 képviselő,

vezetője: Rogán Antal

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

16 képviselő,

vezetője: Harrach Péter

Ellenzéki frakciók (28,64%)

 

 

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

29 képviselő,

vezetője: Mesterházy Attila

Jobbik (Jobbik)

23 képviselő,

vezetője: Vona Gábor

Lehet Más a Politika (LMP)

5 képviselő,

vezetője: Dr. Schiffer András

Független képviselők (4,52%)

9 képviselő 

 
 
A frakcióknak és vezetőiknek a parlamenti munka számos fontos kérdésében meghatározó szerepük van. Ilyen például a parlamenti tisztségviselők jelölése, a bizottsági rendszer kialakítása és tagjainak jelölése, javaslattétel a plenáris ülések napirendjére. A képviselők a frakciók delegáltjaiként vesznek részt a parlamenti bizottságok munkájában.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI

Az Országgyűlés fontosabb feladatait az Alaptörvény határozza meg.:

  • megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
  • törvényeket alkot;
  • elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
  • felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörbe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése;
  • megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
  • megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
  • feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
  • határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
  • különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
  • közkegyelmet gyakorol;

Az Országgyűlés feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. Ma már közel ötszáz különböző jogszabályokban meghatározott feladatot tartunk számon.

Az Országgyűlés két fő funkciója: a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése.

A törvényalkotás

Az Országgyűlésnek:

  • a köztársasági elnök
  • a kormány
  • minden országgyűlési bizottság
  • bármely országgyűlési képviselő
  • nyújthat be törvényjavaslatot
A törvényjavaslatok tárgyalási menete a következő
  • Tárgyalási szakaszok a plenáris ülésen
  • Általános vita: vita az általános szabályozási elvekről, a törvényjavaslat egészéről, szükségességéről és céljáról
  • Részletes vita: vita a benyújtott módosító javaslatokról (az ellene és mellette szóló érvek)
  • Szavazás a módosító javaslatokról: szavazás az egyes módosító javaslatokról (a változásokról)
  • Záróvita és zárószavazás: kodifikációs hibák kijavítása, az e célból benyújtott módosító javaslatok megvitatása,
  • majd szavazás a módosító javaslatokról és a törvényjavaslat egészéről

A törvényjavaslatok tárgyalása a bizottsági és a plenáris tárgyalás egymást váltó szakaszaiból áll. Ennek rendjét a Házszabály rögzíti.

Minden plenáris tárgyalási szakaszt bizottsági előkészítés előz meg. Az Országgyűlés elnöke által kijelölt állandó bizottságok először arról döntenek, hogy a törvényjavaslat alkalmas-e az általános vitára. Az általános vita után véleményezik a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat, majd a részletes vita után a kapcsolódó módosító javaslatokat. Ha szükségesnek tartják, a bizottságok maguk is benyújthatnak módosító javaslatokat.

A kormány ellenőrzése

A törvényalkotás mellett az Országgyűlés másik fontos feladata a kormány és az általa irányított közigazgatás ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat.

A végrehajtó hatalom ellenőrzésének parlamenti funkciója a kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alaptörvény kimondja, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős.

A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének elve alapján az Országgyűlés meg vonhatja bizalmát a kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselők abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévő kormány megbízatását, hogy egyben megválasztja az új kormányfőt, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát.

A parlamenti ellenőrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselők is gyakorolhatják. Az ellenőrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami Számvevőszék vagy az alapvető jogok biztosa (ombudsman).

A plenáris ülésen

Az ellenőrzés fontos eszköze a kormány különböző beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a kormány, mind a képviselők egyötöde kezdeményezhet.

A bizottságokban

A bizottságok révén megvalósuló ellenőrzés fontos területe a különböző beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. A bizottságok kinevezésük előtt meghallgatják a miniszterjelölteket, majd évente meghallgatják a minisztereket végzett munkájukról. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok kétötödének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetőit.

A képviselők által

A plenáris ülésen az egyes képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselő nem fogadta el) az Országgyűlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció - bizottsági jelentés formájában - ismét a plénum elé kerül.


A képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a kormány ellenőrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, s különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata, a napirend előtti felszólalás.

Az Országgyűlés ellenőrző szervei

Állami Számvevőszék


1990-től újból működik az Országgyűlés saját, a kormánytól független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenőrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és az államszervezet minden szintjén végezhet ellenőrzéseket. Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés választja meg, alelnökét viszont az elnök nevezi ki. Az ÁSZ elnöke a központi költségvetési törvényjavaslathoz véleményt, a zárszámadásról szóló törvényjavaslathoz jelentést nyújt be, és évente beszámol munkájáról az Országgyűlésnek. A különböző vizsgálatait összegző jelentéseit pedig a bizottságok tárgyalják meg. Az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László, alelnöke Warvasovsky Tihamér.

Alapvető jogok biztosa

1995 és 2011 között az állampolgári jogok jogvédelmét négy országgyűlési biztos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzetiségek és kisebbségek országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa látta el.

Az Alaptörvény szerint (2012 januárjától) az alapjogvédelmi tevékenység az alapvető jogok biztosának feladata, helyettesei a jövő nemzedékek érdekeit és a nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az alapvető jogok biztosa Székely László, a jövő nemzedékek érdekeit ellátó helyettese Szabó Marcel, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese Szalayné Sándor Erzsébet.


AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

Az Országgyűlést a választópolgárok mintegy négy évre választják meg. Megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott esetekben (a sikertelen kormányalakítás vagy, ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el a központi költségvetést) a köztársasági elnök feloszlathatja. Az Országgyűlés is kimondhatja feloszlását megbízatási idejének lejárta előtt. 1990 óta minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.

A legtöbb európai parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés működését is a kormánypárti és az ellenzéki honatyák élénk, gyakran heves vitái jellemzik. Ez így is van rendjén: az Országgyűlésnek közjogi feladatai mellett olyan politikai funkciói is vannak, mint hogy jelenítse meg a társadalomban meglévő fontosabb politikai nézeteket és véleményeket. A parlamenti szópárbajok azonban meghatározott szabályok szerint, a szabad vitát biztosító eljárási rendben történnek. A vita és határozathozatal szabályait az Országgyűlés Házszabálya rögzíti.

Az Országgyűlés működésének alapvető, garanciális szabályairól az Alaptörvény rendelkezik, a működési rend részletes szabályait pedig a házszabályi rendelkezések állapítják meg. Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához az összes képviselő, míg a házszabályi rendelkezések elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A működési szabályok közül különösen fontosak a törvények tárgyalására és elfogadására vonatkozó rendelkezések, mivel azok a parlament egyik alapfunkciójának kereteit jelölik ki.


Az Országgyűlés ülésszakai és ülései

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

február 1-től június 15-ig és
szeptember 1-től december15-ig.

Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők 1/5-ének kérelmére.

Az Országgyűlés az ülésszakok alatt hetente ülésezik, hétfőn 13 órától és kedden (esetenként szerdán) 9 órától. Az üléseket az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

Az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, a beszámolók és jelentések tárgyalása, továbbá az interpellációk és kérdések szerepelnek.

Az Országgyűlés döntéseit tagjai többségének részvételével, rendszerint egyszerű többséggel hozza meg, de az Alaptörvény módosításáról, a sarkalatos törvényekről, és a parlament működésével kapcsolatos egyes kérdésekről csak az Alaptörvényben, vagy a házszabályi rendelkezésekben előírt minősített többséggel dönthet. Ugyancsak különleges többséget igényelnek a legfontosabb személyi döntések (pl. a közméltóságok megválasztása) is.

Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz (Napló). Az ülésekről a közszolgálati televízió, a Duna TV hétfőn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élő közvetítést ad. Az Országgyűlés honlapján szintén az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható.

Forrás: www.parlament.hu

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...