Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Nemzeti szimbólumok

Létrehozva: 2006. március 31.
Módosítás: 2014. május 13.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Címer:
Magyarország címere az 1990. évi XLIV. törvény értelmében az ún. történelmi koronás kiscímer. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
 
Zászló:
Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű vízszintesen futó sávból áll.
 
Himnusz:
1989. október 23. óta közjogilag is Magyarország Himnusza Kölcsey Ferenc (1790-1838) 1823-ban írt Himnusz című költeménye, melyhez Erkel Ferenc (1810-1893) komponált zenét 1844-ben. Nyolc versszakából hivatalos alkalmakkor általában az első versszak hangzik el:
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról a 2000. évi I. törvény szól. A Szent Koronát, a magyar királyságot szimbolizáló történelmi jelképet és a hozzá tartozó jelvényeket (a királyi jogart, az országalmát és a koronázási kardot) - a koronázási palást kivételével - 2001. január 1-jétől az Országgyűlés épületében őrzik.
(A nemzeti jelképek használatáról az 1995/LXXXIII. törvény intézkedik.)

Nemzeti ünnepek:
Az 1991. évi VIII. törvény értelmében nemzeti ünnepek:

március 15. - az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdete, a modern parlamenti demokrácia megszületésének napja;
augusztus 20.- az államalapító Szent István ünnepe;
október 23.- az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, illetve a Magyar köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.

Ezek közül az Országgyűlés augusztus 20-át nyilvánította hivatalos állami ünneppé.
 
Ugrás vissza Ugrás vissza...