Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Foglalkoztatottság, keresetek - 2008

Létrehozva: 2009. március 31.
Módosítás: 2009. március 31.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

008-ban a munkaerőpiacon számottevő változások következtek be, az előző évhez képest a foglalkoztatottak száma és aránya csökkent, miközben a munkanélkülieké érezhetően nőtt. Ez egyben azt is jelentette, hogy az uniós országok viszonylatában hazánk munkaerő-piaci pozíciója romlott, illetve az országon belüli regionális különbségek továbbra is szignifikánsak, és egyre növekvő mértékűek.

Főbb munkaerő-piaci tendenciák

A múlt évben a 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 849 ezer fő volt, 48 ezerrel (1,2%-kal) kevesebb, mint 2007-ben. A foglalkoztatási arány 56,7%-ra csökkent. A foglalkoztatott férfiak száma 33 ezerrel (1,5%-kal) lett kevesebb egy év alatt, míg a nőké ennél kisebb mértékben, 15 ezerrel (0,9%-kal) csökkent.

A foglalkoztatottak korstruktúrájában lényegi változás nem következett be. A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága tovább csökkent, és minden ötödik fiatal dolgozott. A korcsoportok közül továbbá a 25-29, a 45-49, illetve az 55-59 éves foglalkoztatottak létszámában következett be nagyobb mértékű csökkenés. Ezzel szemben a 30-34 és a 40-44 éves korosztályban emelkedett a létszám 2007-hez képest.

2008-ban az ipari szektor két ágazatában: az építőipar, illetve a villamosenergia-ipar területén következett be számottevő foglalkoztatotti létszámcsökkenés az előző évhez képest. Emellett a szolgáltatás területéhez tartozó szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint az egészségügyi, szociális ellátás ágakban csökkent jelentősen a foglalkoztatottak létszáma. Ezzel szemben két szolgáltató ágazatban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint a pénzügyi közvetítés területén az elmúlt egy évben számottevő mértékben emelkedett a dolgozók száma.

Az atipikusnak nevezett munkavállalási formák közül a részmunka-időben foglalkoztatottak aránya 2008-ban némileg növekedett az előző évhez képest, és 4,3%-ot tett ki. (Az EU-27 átlaga 17,3% volt1.)

2008-ban a munkanélküliek száma - a 15-64 éves népességen belül - átlagosan 329 ezer főt tett ki, 17 ezerrel (5,5 százalékkal) többet, mint 2007-ben. Éves átlagban a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,9 %-ra emelkedett.

A munkanélküliség növekedése mindkét nem esetében erősen éreztette hatását. Egy év alatt a nők munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 8,1%-ra emelkedett, míg a férfiaké 0,5 százalékponttal 7,7%-ra. Az állás nélkül lévők aránya a IV. negyedévben - az előző év azonos időszakához képest - ellentétesen alakult a két nem esetében. A férfiaké 7,5%-ról 8,1%-ra emelkedett, míg a nőké 8,1%-ról 8,0%-ra csökkent.

Munkanélküliség

 

2008-ban az összes korcsoportot kissé növekvő munkanélküliség jellemezte. Közülük leginkább a 15-24 éves fiatalok helyzete kedvezőtlen. Számuk és arányuk egy év alatt jelentős mértékben nőtt. 2008-ban a munka nélküli fiatalok száma 61 ezer fő volt, és munkanélküliségi rátájuk a 2007. évi 18,0%-ról 19,9%-ra emelkedett. Munkához jutási esélyeiket csökkenti, hogy közülük minden harmadik csupán alapfokú végzettséggel rendelkezik. Ezenkívül az idősebbek (50-54, illetve 55-59 évesek) körében nőtt leginkább a munkanélküliek száma.

A tartósan, legalább egy éve állás nélkül lévők aránya gyakorlatilag nem változott az elmúlt évben, a munkanélküliek közel felét (48,4%) teszi ki ez a csoport. A munkakeresés átlagos időtartama egy év alatt 17,5 hóról 18,1 hóra nőtt.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban - a havi adatok átlaga alapján - 442 ezer fő volt, 3,5%-kal több, mint az előző évben. Az átlagnál nagyobb mértékben, 5,2%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők több mint felét kitevő szakképzetlen munkanélküliek száma. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlaglétszáma 2,6%-kal volt több, mint egy évvel korábban, miközben a diplomás álláskeresők közel 20 ezres száma 1,2%-kal nőtt. Az éven belül a IV. negyedévben - 2007 azonos időszakához képest - 5,5%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Ennél is nagyobb

mértékben, 7,1%-kal haladta meg a szakképzetlen álláskeresők száma az egy évvel korábbit, míg a diplomásoké 3,2%-kal csökkent.

2008-ban az országon belül meglévő regionális különbségek növekedése volt tapasztalható. A közép-magyarországi régiót jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (62,7%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (4,6%). Mindkét mutató eltérően alakult ebben a régióban az országos folyamatokhoz képest, mivel a foglalkoztatási arány változatlan szintje mellett 0,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta. A többi hat régiót csökkenő foglalkoztatási arány és növekvő, illetve egy esetben (Nyugat-Dunántúl) változatlan munkanélküliségi ráta jellemezte 2008-ban. Észak-Magyarországon változott a legkedvezőtlenebbül a munkaerő-piaci helyzet, mivel 1,3 százalékponttal, 49,5%-ra csökkent a foglalkoztatási arány, miközben a munka nélkül lévők aránya 1,1 százalékponttal, 13,4%-ra emelkedett.

Regionális munkaerő-piaci tendenciák

 

2008-ban a foglalkoztatási arány Magyarországon az addiginál is jobban elmaradt az Európai Unió átlagától (66,4%), ahol az előző évhez képest ez a mutató növekedett.

A rendelkezésre álló legfrissebb, 2008. decemberi - az Eurostat által közölt havi2 - adatok szerint az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 7,6% volt a munkanélküliségi ráta. Spanyolországot, Lettországot és Szlovákiát az unió átlagát jelentősen meghaladó munkanélküliségi ráta jellemezte, miközben Hollandiában és Ausztriában a mutató számottevő mértékben elmaradt az átlagtól. A harmonizált munkanélküliségi ráta Magyarországon 8,7%-ot tett ki 2008 decemberében.

2008-ban az alkalmazásban3 állók száma - a nemzetgazdaság egészében - gyakorlatilag nem változott az egy évvel korábbihoz képest, 2 millió 763 ezer főt tett ki. A versenyszférában 1,0%-kal (19 ezerrel) nőtt a létszám, miközben a költségvetés területén minden hónapban folyamatos csökkenés volt tapasztalható, ami az év egészében 3,6%-os (27 ezres) visszaesést eredményezett. A tavalyi évben a versenyszférában 1 millió 953 ezren, a költségvetésben pedig 722 ezren álltak alkalmazásban. A nonprofit szektorban az elmúlt évben is dinamikus, közel 9 ezres (10,9%-os) létszámnövekedés következett be.

Az alkalmazásban állók 54%-a fizikai foglalkozású, túlnyomó részük (84%-uk) a versenyszférában dolgozik. A fizikai foglalkozásúak száma mind a vállalkozásoknál, mind a költségvetés területén elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a szellemi foglalkozásúaké a versenyszférában 3,8%-kal emelkedett, a költségvetésben pedig 3,7%-kal csökkent.

2008-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó átlagkeresete 198 900 forint volt, nominálisan 7,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 122 ezer forintot tett ki, ami 6,8%-os növekedést jelentett 2007-hez viszonyítva. Ezen belül a versenyszférában 7,4%-kal, a költségvetés területén 5,9%-kal nőtt a keresetek nettó értéke, a júniusban és novemberben juttatott, összesen bruttó 35 ezer forintos kereset-kiegészítéssel együtt.

A havi átlagos munkajövedelem 210 700 forintot ért el, ami 7,9%-kal haladta meg a 2007. évit. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 5,6%-át tették ki, szemben az egy évvel korábbi 5,3%-kal. A munkajövedelem kereseten felüli része a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás, illetve a vegyipar területén volt a legnagyobb: 8,5%, illetve 8,2%, miközben a kereskedelem, a javítás ágazatban a legalacsonyabb, 3,6%.

Az országos átlagot meghaladó mértékben nőttek a nettó bérek az ingatlanügyletek, a gazdasági szolgáltatás (10,9%), a pénzügyi közvetítés (10,4%), a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás (7,7%), a villamosenergia-ipar (7,5%), valamint a kereskedelem, a javítás (7,3%) ágakban. Ezzel szemben az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (3,8%), a vegyipar (4,4%), illetve a közigazgatás, a kötelező társadalombiztosítás (4,8%) területén a nettó átlagkeresetek növekedési üteme jelentősen elmaradt a nemzetgazdaság átlagától 2008-ban. A legkiemelkedőbb (232 300 forint) kereseti lehetőséggel a pénzügyi tevékenységben dolgozók rendelkeztek, miközben a feldolgozóiparon belül a textil- és bőriparban volt a legkisebb (78 200 forint) a nettó keresetek értéke, ahol a növekedési ütem is jelentősen elmaradt a nemzetgazdaság átlagától, 3,5% volt.

2008-ban a nominális bérek növekedési dinamikája valamennyi régióban gyorsabb volt az előző évinél. Közép-Magyarország kiemelkedik, mivel egyedül ezen a területen haladta meg a nettó keresetek értékének emelkedése a nemzetgazdaság átlagát. A 2007. évihez képest a nettó bérek 5,5-6,9%-kal növekedtek, és a régiók között lévő színvonalkülönbségek érdemben nem változtak. 2008-ban is a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb a nettó átlagkereset: 141 200 forint. A legalacsonyabb keresettel a két alföldi régióban dolgozók rendelkeztek.

Nettó átlagkereset

 

A keresetek reálértékében 0,7%-os növekedés következett be 2008-ban. Egy évvel korábban 4,6%-kal csökkent a nettó keresetek reálértéke. A tavalyi változások hátterében egyrészt a nettó bérek előző évinél magasabb növekedése, másrészt a fogyasztói árak emelkedésének mérséklődése áll. A versenyszférában a reálkereset 1,2%-kal emelkedett, a költségvetésben pedig 0,2%-kal elmaradt az előző évitől.

------------
1 A nemzetközi összehasonlításban szereplő uniós adatok a 15-64 éves népességre, illetve a 2008. III. negyedévre és az EU-27 átlagára vonatkoznak.

2 Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett, harmonizált munkanélküliségi ráta, mely eltérhet a munkaerő-felmérés alapján közölttől.

3 A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetés és a társadalombiztosítás intézményeiben, valamint a nonprofit szférában. A korábbi közlésektől eltérő, helyesbített adatok.
 

Ugrás vissza Ugrás vissza...