Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Fogyasztás 2008

Létrehozva: 2009. március 31.
Módosítás: 2009. március 31.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A kiadások színvonala és szerkezete

A fogyasztási kiadások színvonala és annak alakulása a lakosság egyik legfontosabb életszínvonal-mutatója. Jellemzője, hogy általában együtt mozog a jövedelmek alakulásával, de növekedése vagy csökkenése csillapítottabban, időben elhúzódva jelentkezik. A lakossági felmérésekben kimutatott fogyasztási kiadás nagyságára hat:

- az adott évi jövedelmek mellett a múltbéli megtakarítások fogyasztásra fordított része, az igénybe vett hitelek és a hitelfelvételi lehetőségek változása,

- a dotált, támogatott termékek körének nagysága és változása, a fogyasztást segítő szociális támogatások körének kiterjesztése vagy szűkítése, az áfa és indirekt adók köre és mértéke, ennek változása,

- a fogyasztóár-index; árváltozások alkalmával a termékek, szolgáltatások egymással való helyettesíthetőségének lehetősége, ezek jövedelem- és árrugalmassága,

- a háztartások fogyasztói szokásainak, preferenciaskálájának módosulása.

A háztartási költségvetési felvétel adatai szerint 2007-ben 2000-hez képest az egy főre jutó kiadás volumennövekedése összességében 24, évi átlagban 3,2 százalékos volt. 2007-ben az egy főre jutó éves 706 ezer forintos kiadás reálértéken már 2-3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. (2006-ban az előző évhez mérten még 0,7 százalékos volt a volumennövekedés.)

Az 1990-es évek utolsó harmadától megindult életszínvonal-emelkedést 2000 és 2003 között - a jövedelmek növekedési üteménél ugyan alacsonyabb mértékű, de - egyre erősödő fogyasztásnövekedés kísérte. A lakosság részéről a korábban elhalasztott vásárlások miatt fellépő fogyasztási türelmetlenséget támogatta a fogyasztást élénkítő gazdaságpolitika, a hitelfelvételi kondíciók kedvezőbbé válása. Így a 2000-es évek első harmadában az átlagos éves lakossági fogyasztás reálértéken 6 százalékot meghaladó mértékben nőtt. A megnövekedett belső kereslet jelentős egyensúlyzavarokat okozott a gazdaságban (nőtt az import, romlott a fizetési mérleg egyensúlya stb.), amely 2004-től az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket vont maga után. Az intézkedéssorozat a kiadások minden területét érintette:

- 2004-2005-ben a fogyasztást visszafogó gazdaságpolitika 2-3 százalékra mérsékelte a kiadások reálértéken mért éves növekedésütemét (2004-ben az áfaváltozások és a jövedéki adó változásai elsősorban a szolgáltatásokra koncentrálódtak),

- 2006-tól a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéssorozat a jövedelmek, illetve a kiadások reálérték-növekedési ütemének jelentős lassulását, majd 2007-ben csökkenését eredményezte. 2006-ban a volumenében még az előző évi szintnél némileg magasabb kiadás 3,9 százalékos fogyasztóiár-emelkedés mellett következett be. (Az áremelkedés mértékét jelentősebben az élelmiszerek, az üzemanyag és a vezetékes gáz árának emelése, valamint az áfakulcsok 20 százalékos szinten való egységesítése befolyásolta. Januárban a 25 százalékos áfakulcs 20%-ra mérséklése elsősorban a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árindexét csökkentette, a szeptemberi 15-ről 20 százalékra emelkedő áfakulcs pedig az élelmiszerek és a háztartási energia árindexét növelte.)

- 2007-től a korábbinál nagyobb mértékben folytatódtak a fogyasztást mérséklő, a keresletet visszaszorító intézkedések. A kiadások volumenének csökkentése a támogatási rendszerek, dotációk leépítésével1 (társadalombiztosítási, közlekedési, energia) és az árak emelésével ment végbe. Ennek következtében például a gyógyszerek és egészségügyi szolgáltatások ára átlagosan 20,7, a távolsági vasúti közlekedésé 41,5, a gázé 31,5, a melegvíz- és hőszolgáltatásé 38,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek közül a kenyér és cereália ára 20,5 százalékkal nőtt, majd az év közepén jelentősen drágultak a zöldségek és a gyümölcsök is. (Az átlagos infláció az előző évhez képest 8 százalékos volt.). Ennek következményeként a háztartási költségvetési felvétel havi adatai alapján a kiadások a 2005. évi szintre estek vissza.

Jövedelem és fogyasztás

 

A 2000-es években a kiadásokon belül folyamatosan csökkent a saját termelésű fogyasztás, folyó áron mért értéke 2007-ben 7/10-ét, összehasonlító áron a felét sem érte el a 2000. évinek, míg a vásárolt kiadások reálértéken 28, éves átlagban 4 százalékkal emelkedtek. A saját termelésű fogyasztás összes kiadáson belüli aránya a 2000. évi 5,9-ről 2,3 százalékra mérséklődött. Nőttek a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások. Folyó áron 2,3-szer, reálértéken 2,5-szer többet költött a lakosság 2006-ban e termékekre, mint 2000-ben. (A fogyasztóiár-indexük 2006/2000-ben 96,0% volt.) A kiadás volumennövekedése hatással volt a háztartások ellátottsági mutatóinak alakulására is. Különösen a mobiltelefonnal (amelynek árindexe az időszak eleji felére csökkent) és az informatikai eszközökkel való ellátottság nőtt dinamikusan, de javultak a háztartások egyéb lakás-felszereltségi, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsági mutatói is.

Saját termelésű és vásárolt fogyasztási kiadás

 

Tartós fogyasztási cikkek

A rendeltetési főcsoportok szerint összességében csökkent a háztartásban fogyasztott élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadás. Ez azonban nem jelenti az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra történő kiadások volumencsökkenését, hanem inkább - az előbb említett vásárolt és saját termelésű fogyasztás közötti arány változása mellett - ezek házon kívüli fogyasztásának növekedését jelenti, legalábbis erre utal, hogy a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatási kiadás volumene 7 év alatt 34 százalékkal nőtt.

Volumenében alig emelkedtek a ruházatra és lábbelire, illetve az egészségügyre fordított kiadások. Amíg azonban 2007-ben ruházkodásra folyó áron is alig fordítottunk valamivel többet, mint 2000-ben, addig az egészségügyi ellátottsági szint megőrzését fajlagosan kétszer akkora összegből lehetett csak biztosítani.

2000 és 2007 között reálértéken a lakásszolgáltatás és háztartási energia főcsoportban, annak ellenére volt 20 százalékos kiadásemelkedés, hogy 2000 és 2007 között 79 százalékkal emelkedett a fogyasztóiár-index (ebből 2007-ben 15,1%). A kiadásnövekedést itt a magasabb ellátottsági szint magyarázza, amely egyaránt kifejeződik a háztartások lakásainak nagyobb alapterületében, illetve a kedvezőbb felszereltségi, ellátottsági mutatókban.

Hírközlésre 2007-ben mind folyó áron, mind változatlan áron 2,3-szer többet fordítottak a háztartások, mint 2000-ben, döntően a telefonálási szokások változásával összefüggésben.

Az oktatási kiadások 2000 és 2007 közötti reálértéken 2,4-szeres emelkedésében éppúgy közrejátszott az oktatási részvétel növekedése, mint az, hogy a korábban az állam által finanszírozott oktatási kiadások egyre nagyobb része a lakosságra hárul.

A kiadások volumene átlag felett nőtt még a közlekedés és szállítás, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások főcsoportokban, ez utóbbi főképpen a pénzügyi szolgáltatások növekvő igénybevételének a következménye.

 

Fogyasztási főcsoportok


 

Mindezek átalakították az összes kiadás szerkezetét is. Legnagyobb mérvű változás e téren a háztartásban fogyasztott élelmiszereknek és alkoholmentes italoknak a vizsgált évek alatt bekövetkezett 5 százalékos aránycsökkenése jelenti, melyből alapvetően a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag, a közlekedés és szállítás, a hírközlés és az egyéb termékek és szolgáltatás főcsoport profitált.

Fogyasztói árak 2008.

 

2008-ban a fogyasztói árak az egy évvel azelőtti 8%-osnál mérsékeltebben, 6,1%-kal növekedtek. Az átlagosnál nagyobb drágulás jellemezte - a 2007. évihez hasonlóan - a háztartási energiát (12,7%), valamint az élelmiszereket (10,2%). Három kiadási főcsoport áremelkedése kisebb volt az átlagnál, a ruházkodási cikkek ára nem változott, és az egy évvel korábbinál 0,7%-kal olcsóbban adták a tartós fogyasztási cikkeket.

 

Fogyasztói árak

 

A fogyasztóiár-index összetevőinek ilyen változása (nevezetesen az, hogy a nyugdíjasok fogyasztásában nagy súlyú élelmiszerek és háztartási energia ára gyorsan emelkedett, illetve az e réteg fogyasztásában kisebb súlyú tartós fogyasztási cikkek ára mérséklődött) magyarázza, hogy a nyugdíjasok körére számított árnövekedés - ugyancsak az előző évi tendencia folytatásaként - az átlagosnál magasabb, 6,9%-os volt.

Előzetes adatok szerint az Európai Unióban a harmonizált módszertan szerint számított éves fogyasztóiár-növekedés 3,7%-os volt, gyorsabb, mint egy évvel korábban (2,3%). A gyorsulás - hazánk kivételével - minden tagállamra kiterjedt. A 27 uniós ország közül az infláció mértékének növekvő sorrendjében hazánk a 19. A fogyasztói árakra vonatkozó maastrichti kritériumot (a tagország harmonizált fogyasztói áremelkedése nem több mint 1,5 százalékponttal haladhatja meg az unió legalacsonyabb inflációjú három országának átlagát) az euróövezet 16 tagállama közül öt ország, a többi 11 uniós tagország közül nyolc túllépte. Figyelemre méltó, hogy az unió egészére számított havi - az egy évvel korábbihoz viszonyított - áremelkedési ütemek júliusban tetőztek (4,4%-os értékkel), azóta csökkentek, és decemberben már csak 2,2%-kal nőttek.

A viszonylag kiegyensúlyozott hazai éves árváltozási tendenciák mögött jóval nagyobb havi ármozgások húzódtak meg. Decemberben a fogyasztói árak az év legalacsonyabb ütemével, átlagosan 3,5%-kal nőttek az egy évvel azelőttihez képest. Az élelmiszerek - az előző év azonos hónapjához mérve - az első félévben átlagosan 12-13%-kal drágultak, amit augusztustól monoton ütemcsökkenés váltott fel. A növénytermesztési termékek termelőiár-csökkenésével összefüggésben szeptembertől az élelmiszerárak egyszámjegyű ütemben növekedtek. Decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése már csak 4,3%-os volt. A szeszes italok, dohányáruk árai az év folyamán minden hónapban gyorsulva nőttek, decemberben 5,7%-kal múlták felül a 2007. decemberi szintet. A ruházkodási cikkek árai decemberben is az egy évvel korábbinak feleltek meg. A tartós fogyasztási cikkek árai a II. félév minden hónapjában alatta maradtak az egy évvel azelőttinek, decemberben 0,6%-kal. A háztartási energia árnövekedése összefüggött a bázisév áralakulásával (2007-ben az első nyolchavi 20-33%-os növekedés után szeptemberben és a negyedik negyedévben 11-13%-os áremelkedés következett be az előző év azonos hónapjához képest), emellett azonban a tárgyhavi változásokkal is. 2008 augusztusában az előző havihoz viszonyított igen nagy (3,9%-os) növekedést szeptemberben 0,1%-os csökkenés, majd további növekedés követte. Decemberben az energia átlagosan 18,1%-kal volt drágább, mint egy évvel korábban. Ezen belül a vezetékes gáz ára 41,7, az elektromos energiáé 9,8% százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek, üzemanyagok decemberben olcsóbbak lettek az egy évvel korábbiaknál, míg a szolgáltatások 3,9%-kal drágultak. Az év vége felé mérséklődő árnövekedési ütem kiváltó okai között az említetteken kívül szerepet játszott a világpiaci olajár csökkenése és a kibontakozó dekonjunktúra is. Ezek árcsökkentő hatását mérsékelte a külkereskedelmi cserearányok romlása.

2009. januárban a fogyasztói árak színvonala összességében 3,1%-kal haladta meg a tavaly első havit. Az infláció ütemének további mérséklődése egyszerre fejezi ki a gazdaságpolitikai szándékot és a világgazdasági válság hatását. A legnagyobb mértékben, 18,5%-kal a háztartási energia drágult, majd ettől jelentősen elmaradva, 5,1%-kal a szeszes italok, dohányáruk. Az előbbiek közül a vezetékes gáz ára 41,5, a távfűtésé 16,0% százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek, üzemanyagok ára ezzel szemben 4,6%-kal elmaradt az egy évvel azelőttitől. Szerényebb mértékben, de ugyancsak csökkent a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek árszínvonala. Az élelmiszerek ára a decemberi áremelkedést kissé meghaladva, 4,6%-kal nőtt. A szolgáltatások 3,1%-kal drágultak, ezen belül a szemétszállítás 11,3, a helyi tömegközlekedés 6,7%-kal került többe.

-------------
1 A támogatott termékek és szolgáltatások körének és mértékének általános szűkítésével egyidejűleg korlátozott feltételek között és differenciált mértékben ezek bővítése, kiterjesztése is végbement. Például a sokgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők részére biztosított ingyenes vagy kedvezményes tankönyvvásárlás, étkeztetés, bizonyos jövedelemhatárok alatti lakásfenntartási, illetve gázártámogatás stb. Ezek az érintettek folyó áras kiadásainak színvonal-emelkedését mérsékelték, így az összkiadás alakulására is kihatottak.

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...