Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyar gazdaságról általában

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból.
Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése.
A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. Tavaly a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés ? a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül ? az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).
2001-ben Magyarország a korábbi csúszó leértékeléses árfolyam-rendszerről egy széles sávos lebegő rendszerre tért át, melyben a forint árfolyama a központi paritás körül egy ?15 százalékos sávban ingadozhat. Ezzel párhuzamosan végbement a teljes devizaliberalizáció és a jegybank az inflációs célkitűzés rendszerét kezdte alkalmazni. Mindezek, valamint kedvező külső körülményeke hatására az inflációt 2003 végére sikerült 4,7 százalékra csökkenteni. 2004-ben a magas olajárak, az élelmiszerárak megugrása és a közvetett adók emelése miatt az infláció átmenetileg új lendületet kapott, de ősztől már ismét a inflációmérséklő tényezők váltak meghatározóvá.
2000-re az államháztartási deficitet sikerült a a maastrichti kritériumokban megszabott 3 százalékos GDP-arányos értékre csökkenteni. Ezt követően azonban a hiány jelentősen növekedett, 2002-re elérte a kiugróan magas 9,2 százalékos szintet. 2003-2004-ben sikerült a deficitet csökkenteni, de a csökkenés üteme lassúbb, mint ahogyan azt az időnként irreális tervek előirányozzák.
A GDP-arányos bruttó államadósság 2000-re szintén a 60 százalékos maastrichti referenciaérték alá került, majd 2001-ben még tovább csökkenve 53,5 százalékos szintet ért el. Ezt követően viszont az államadósság/GDP mutató elsősorban a magasabb államháztartási hiányok következtében növekedni kezdett. A növekedés azután is folytatódott, hogy az államháztartási deficit mérséklődni kezdett. 2004-ben az államadósság ? legalábbis ha figyelmen kívül hagyjuk a nyugdíjpénztári befizetéseket ? túllépte a 60%-os maastrichti referenciaértéket.
A folyó fizetési mérleg egyenlege növekvő tendenciát mutat az elmúlt három évben. A 2001. évi 6,2 százalékról a GDP-arányos deficit 2003-ra elérte a 8,7 százalékos szintet, és 2004-ben a hiány minimális mértékben tovább is nőtt. (Igaz, ez utóbbinak részben az EU-csatlakozással összefüggő elszámolás-technikai okai is vannak.)
A külkereskedelmi termékforgalom volumennövekedése 2000 után mind a behozatal, mind a kivitel esetében jelentősen lassult, de ezt követően fokozatos élénkülés ment végbe. Említésre méltó, hogy a 2003-as kitérő után tavaly az export ismét dinamikusabban nőtt az importnál, és ez az enyhe cserearányromlás ellenére is a külkereskedelmi mérleghiány enyhülését eredményezte.
A 2001. évi kiemelkedő 4,39 milliárd eurós értéket követően mérséklődés volt tapasztalható a működőtőke-beáramlás terén, igen megnőtt az újrabefektetett jövedelmek aránya, valamint 2003-ban a Magyarországról külföldre kihelyezett tőke mennyisége is megugrott ? habár ez a növekedés utóbb ideiglenesnek bizonyult. A 2003-as év abból a szempontból is sajátos volt, hogy a részvénybefektetések egyenlege negatív volt, miközben a szokásos értéket messze meghaladta a tulajdonosi hitelek egyenlege. 2004 ebből a szempontból is a ?normalitáshoz" való visszatérést jelentette.


Ugrás vissza Ugrás vissza...