Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Nemzeti Fejlesztési Terv

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A Nemzeti Fejlesztési Terv európai uniós csatlakozásunk egyik legfontosabb dokumentuma. Ennek kidolgozása ugyanis a feltétele annak, hogy az ország 2004-2006 között hozzájuthasson ahhoz a kb. 1000-1500 milliárd forintnyi forráshoz, amelyet az EU a csatlakozás után Magyarország fejlesztésére szán. Minthogy ebben a kormányzati ciklusban ez az összeg a legjelentősebb külső forrásunk, ennek megszerzése nemzeti érdekünk. Ezt a pénzt azonban az Európai Unió nem adományként adja, hanem megokolt és kidolgozott fejlesztési elképzelésekre.

Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU - átlag 75%-a alatt van. Magyarország és a csatlakozó országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik, ami egyúttal azt is jelent, hogy mindannyian versenytársak leszünk az uniós források megszerzéséért folyó küzdelemben. Ezért is különösen fontos az, hogy megfogalmazzuk fejlesztési stratégiánkat és azokat a programjainkat, amelyek a teendőinket foglalják össze. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz a kormányzat kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa.

A terv három nagyobb egységből áll. Az első a jelenleg helyzetünk, a fejlettségbeli elmaradások leírása. A következő fejezet tartalmazza a fejlesztési célokat és a stratégiát, míg az utolsó részben a konkrét tennivalókat számba vevő operatív programok ismertetése következik.

Az ezekkel kapcsolatos munkálatok már az előző kormányzat alatt elkezdődtek. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésének első határideje 2002. márciusa volt, azonban erre az időpontra sajnos nem készült el. A rendelkezésre álló anyagok is jelentős átdolgozásra szorulnak. Ezért a befejezés végső határideje 2002. végére módosult, ami a munka jelentős felgyorsítását és koncentrálását igényli. A most létrehozott Hivatalnak tehát nehéz és felelősségteljes örökséget kell átvennie.

Ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv valóban reflektáljon a legfontosabb gazdasági és társadalmi problémákra, és a leghatékonyabb megoldásokat is megtalálja, nagyon sok ember közös munkájára van szükség. Ennek érdekében egy nagyon széles szakmai-társadalmi párbeszédre van szükség. A szociális partnerek és szakmai szervezetek mellett a civil- és érdekvédő csoportok, a tudományos közélet, az önkormányzati és regionális szervezetek bevonása nélkül sem a munka minősége, sem társadalmi elfogadottsága nem biztosítható. Ez tükröződik abban az Unió által megfogalmazott elvárásban is, amely szerint a nemzeti Fejlesztési Terv szerves és dokumentált részét kell hogy képezze a társadalmi - szakmai és civil szervezetekkel, az állampolgárokkal való - egyeztetési folyamat bemutatása. A Hivatal kiemelten kezeli, hogy az NFT korábban - minisztériumi szinteken, illetve civil szervezetek keretein belül - megkezdett demokratikus egyeztetését folytassa és kibővítse. A társadalmi párbeszéd révén lehetőséget és kommunikációs platformot kíván biztosítani arra, hogy valamennyi gazdasági, civil, érdekképviseleti szervezet, valamint az állampolgárok mind szélesebb köre közvetlenül véleményt mondhasson mindennapjait, szűkebb környezetét érintő - a Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési koncepciójához kapcsolódó - kérdésben. Ebben a munkában nagyon komoly szerep hárul a sajtóra is, hisz a gyors és pontos tájékoztatás a feltétele annak, hogy ezt az igyekezetet siker koronázza.

Az európai uniós csatlakozás a történelmi esély arra, hogy Magyarország a fejlett országok társaságába kerülhessen. A Nemzeti Fejlesztési Terv eszközül szolgálhat e történelmi feladat teljesítéséhez, amellyel hosszú időre meghatározzuk és megalapozzuk az ország jövőjét.

Ugrás vissza Ugrás vissza...