Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Bartók Béla

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

1881. március 25., Nagyszentmiklós - 1945. szeptember 26., New York
Zeneszerző, zongoraművész.
Életműve mind a magyar, mind az egyetemes zenetörténet szempontjából korszakalkotó jelentőségű. 1906-tól mintegy tíz éven át az ország különböző tájain gyűjtötte a magyar és nemzetiségi népzenét. Kodály Zoltánnal gyűjtőútjaik eredményeként hatalmas anyagot tártak fel, a népi dallam- és ritmusvilágot saját műveikbe is beolvasztották. Bartók 1907-től 1934-ig a Zeneakadémia zongora-tanszékének tanára volt, s közzétette népdal-monográfiáit és tanulmányait.
Első zeneszerzői periódusában zongora- és zenekari darabokkal, illetve I. vonósnégyesével jelentkezett. Jelentős alkotása a Kékszakállú herceg vára című opera, valamint a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című színpadi művek. Legtermékenyebb korszaka az 1920-as és 1930-as évek, érett zenei nyelve is ekkor alakult ki. Ekkor írt főbb alkotásai: hegedűversenye, két zongoraversenye, a zenekari kísérettel készült kórusmű, a Cantata Profana, a Zene húros- ütőhangszerekre és cselesztára, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, valamint a Divertimento.
Zongoraművészként is rendkívüli sikereket aratott. Európa szinte valamennyi országában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban adott koncerteket. A fasizmus elől 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol megírta a Concertót, a Yehudi Menuhinnak szánt Hegedű-szólószonátát, és 1945-ben fejezte be - néhány ütem kivételével - a III. zongoraversenyt. Bartók zenéjét a világ klasszikusai között tartják számon.
Hamvait 1988-ban hazahozták, és 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra.
(MTI Rt. Sajtóadatbank)
Ugrás vissza Ugrás vissza...