Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kármán Tódor

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


1881. május 11., Budapest - 1963. május 7., Aachen
Fizikus
Gépészmérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. Ezután ösztöndíjasként Németországban tanult, Göttingenben doktorált, és 1912-ig egyetemi tanárként dolgozott. Az I. világháború alatt a repülőhadtestnél kutatómérnök, ahol munkatársaival közösen elkészítette a világ első katonai helikopterét, amely a repülés történetében PKZ néven vált ismertté. Az I. világháború után a német Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers művek szaktanácsadója volt. 1929-ben az Egyesült Államokba hívták, ahol részt vett a rakétakutatásban. A Pasadenában folytatott aerodinamikai kutatásai nyomán Kármánt világszerte a hangsebességen felüli repülés atyjának kiáltották ki. Ő volt az életre hívója és első igazgatója az űrkutatás békés célokat szolgáló világszervezetének, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. 1951-től elnöke volt a NATO repülésügyi, kutatási és fejlesztési tanácsának is. Világszerte szaktanácsadó volt az aerodinamika, repülőgép-tervezés, aeronautika, asztronautika és a világűr-közlekedés terén. Vezető szerepe volt a B-36, B-47 és B-52-es bombázók, az Atlas, a Titan és a Minuteman rakéták kifejlesztésében. 1963-ban ő kapta - a világon elsőként - az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a National Medal of Science-t, amelyet személyesen John F. Kennedy elnöktől vett át.
Halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét nevezték el róla, s az Egyesült Államok postahivatala 1991-ben bélyeget adott ki az emlékére.
(MTI Rt. Sajtóadatbank)
Ugrás vissza Ugrás vissza...