Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.12.08-án (csütörtök) 22:00 órától 2016.12.09-én (péntek) 02:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Szilárd Leó

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


1898. február 11., Budapest - 1964. május 30., La Jolla
Fizikus, biofizikus, atomtudós
Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, itt doktorált, egy ideig Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az Egyesült Államokban élt. 1939-tőlaz olasz Enrico Fermivel az uránhasadás elméleti lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az atomreaktor szabadalma Fermit és Szilárd Leót illette meg, de a háború után e szabadalmat megvette az Amerikai Egyesült Államok - jelképes 1 dollárért. Még berlini tartózkodása alatt, 1929-ben írta az információelmélet és a hőtani entrópia közötti kapcsolatról szóló cikkét, amely ma az információelmélet és az agykutatás egyik alapja. A hitleristák elleni bevetés reményében 1939-ben (Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában) levélben hívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Az amerikai kormány el is indította a Manhattan-tervet, amelynek célja az atombomba létrehozása volt. A második világháború befejezése után már Szilárd Leó figyelmeztette Einsteinnel együtt az Egyesült Államok kormányát az atombomba bevetésének szükségtelenségére, és szorgalmazta az amerikai és a szovjet tudósok együttműködését, a fegyverkezési verseny megakadályozását. A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Chicagóban és Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.
1960-ban az atomenergia békés felhasználása érdekében folytatott munkásságáért elnyerte a washingtoni tudományos akadémia Atoms for Peace Award díját.
(MTI Rt. Sajtóadatbank)
Ugrás vissza Ugrás vissza...