Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A MÁÉRT szerepe a törvény előkészítésében
A MÁÉRT 1999. novemberi, második ülésének zárónyilatkozata ajánlást fogalmazott meg a kormány számára, hogy vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállását meghatározó törvényi szabályozás lehetőségét. Kormányhatározat alapján az előkészítő munkákat - a MÁÉRT szakbizottságainak ajánlásait figyelembe véve - a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala végezte el. Alapvető szempont volt, hogy a törvénytervezet illeszkedjen az EU jogrendjéhez, illetve hazánk integrációs kötelezettségvállalásaihoz.
A törvény-előkészítés során a közvélemény és Magyarország külföldi partnerei egyaránt rendszeres tájékoztatásban részesültek a törvénytervezet koncepciójáról, tartalmáról és céljairól. A kormány kinyilvánította készségét a törvény alkalmazása kapcsán felmerülő kérdésekben való konzultációra és együttműködésre a szomszédos országokkal. A törvény-előkészítés utolsó szakaszában, majd a törvény elfogadása után fogalmazódott meg egyes szomszédos országok részéről a törvényt kifogásoló, illetve a végrehajtást érintő konzultációs igény. Román viszonylatban a szakértői egyeztetés a kisebbségi vegyes bizottság keretei között kezdődött, illetve mind a román, mind pedig a szlovák fél tanulmányozásra kézhez kapta a végrehajtási rendeletek tervezetét. A magyar kormánynak és a szomszédos államok kormányainak egyaránt az a szándékuk, hogy a törvénynek ne legyen területen kívüli hatálya, így az ezzel kapcsolatos fenntartásokra kölcsönös politikai akarat alapján meg lehet találni a megfelelő megoldást.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadása
Élénk politikai vita, számos beépített kormánypárti és ellenzéki módosító indítvány után az Országgyűlés 2001. június 19-én, 92%-os többséggel elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt. A törvény alapján biztosított juttatások köre a Magyarország területén nyújtott kedvezményekre, valamint közhasznú szervezetekhez benyújtott pályázatok útján igénybe vehető támogatásokra terjed ki. Ilyen támogatásokat Magyarország eddig is nyújtott, miként a Magyarország területén élő nemzeti kisebbségek is részesülnek ilyen támogatásokban anyaországuk részéről. Egyik juttatási forma sem jelenti a törvény más ország területén történő alkalmazását.
A törvénytervezet parlamenti vitája során a kormány a törvény által érintett országok köréből kivonta Ausztriát. Ezt az indokolta, hogy a törvény egyik sarokpontja a szülőföldön maradás elősegítése. Az Ausztriában élő magyarok jelentős része Magyarországról vándorolt ki, és emigránsként nem veszítette el magyar állampolgárságát, azaz eleve nem lenne jogosult a törvény kedvezményeire, a burgenlandi magyarság az Ausztriában élő magyarok jóval kisebb hányadát képezi - mindez az ausztriai magyarok megosztottságához, belső ellentétek kiéleződéséhez vezetne, miközben a törvény nem érné el célját.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény nemzetközi visszhangja
A magyar törvényi szabályozás élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki. A hazánkkal szomszédos országok többsége semlegesen viszonyult a törvény elfogadásához. Horvátország és Ukrajna egyetértését fejezte ki a törvény céljaival. Ezzel szemben Romániában és Szlovákiában - abban a két országban, ahol a legtöbb határon túli magyar él - olyan ellenvélemények fogalmazódtak meg, amelyek a törvény elvi alapjait és céljait érintik.
Az Európai Bizottság is foglalkozott a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel, és megállapította, hogy a törvény összhangban áll a hazánk és az Európai Unió közötti társulási megállapodással. Ebben fontos szerepet játszik, hogy a törvény 27.§-ának (2) bekezdése leszögezi: Magyarország uniós csatlakozásától a törvényt a csatlakozási szerződéssel és az uniós szabályozással összhangban kell alkalmazni.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény európai kitekintésben
A törvény illeszkedik a már érvényben lévő jogszabályokhoz, gyakorlathoz vagy éppen kialakulóban lévő európai jogalkotási tendenciákhoz, amelyek valamely kulturális közösség, illetve a határokon kívül élő nyelvi, nemzeti kisebbség tagjainak nyújtott kedvezményes bánásmód révén biztosítják e kisebbségek önazonosságának védelmét és ápolását. Figyelembe veszi a kisebbségek identitásának támogatásával kapcsolatos uniós szabályozást, valamint a létező regionális és európai uniós példákat. Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) magyar javaslatra európai kitekintésű összehasonlító elemzést készített az ilyen kedvezményes elbánásnak az Európa Tanács normáival és a nemzetközi jog elveivel való összhangjáról. A Velencei Bizottság elemzése megállapítja: pozitív folyamat az, hogy sok európai országban törvények születnek a más államokban élő nemzeti kisebbségek támogatására. Az elemzés szerint a más országok jogszabályaival összehasonlítva - például a vízumok, az anyaországban tartózkodás vagy a munkavállalás ügyeiben - visszafogottnak mondható magyar kedvezmények egyikét sem lehet megkérdőjelezni. Ugyanakkor természetesen több részletkérdésről további konzultációkra kerül sor a szomszédos államok - közöttük Románia és Szlovákia - kormányaival. Ezeken a magyar fél ügyelni kíván arra, hogy egyetlen konkrét megoldás se ütközzön a nemzetközi jogba.
Az Európai Parlament döntése nyomán az EU Bizottsága is összehasonlítja az uniós tagországok és az EU-val társulási megállapodást kötött országok gyakorlatát.
A Nizzában elfogadott Alapvető Jogok Európai Kartájának 22. cikkelye értelmében a nyelvi, kulturális és nemzeti sokszínűség tiszteletben tartása az Európai Unió sarokköve. Mivel a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a közép- és kelet-európai térség különösen sokszínű multikulturális hagyományainak megóvását kívánja előmozdítani, összhangban van az Európai Uniónak a kulturális sokszínűségről vallott felfogásával, elveivel és céljaival. A kisebbségek önazonosságának védelméhez és ápolásához nyújtott támogatás célja a kisebbségek esélyegyenlőségének előmozdítása, a kisebbségi léthelyzetből fakadó hátrányok kiegyenlítése. Ezért a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény véleményünk szerint alapvetően antidiszkriminációs jellegű jogi norma.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása
A törvény a kedvezményezettek körének megállapításánál előírja az ebből a célból a szomszédos országokban létrehozandó szervezetek ajánlásának figyelembevételét. Az információt szolgáltató ajánló szervezetek létrehozása megkezdődött. A MÁÉRT 2000. decemberi, harmadik ülésének állásfoglalása alapján a megalakuló szervezetnek képviselnie kell az adott államban élő magyar nemzeti közösség egészét, így a magyar politikai pártok mellett az egyházaknak, a társadalmi szervezeteknek, neves közéleti személyiségeknek is helyet kell kapniuk benne. A MÁÉRT 2001. októberi, negyedik ülésen áttekintette az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatos problémákat, és Zárónyilatkozatában üdvözölte, hogy a határon túli szervezetek jórészt létrehozták az ajánló szervezeteket, amelyek a MÁÉRT harmadik, 2000. december 14-ei ülésének Zárónyilatkozata mellékletében foglaltaknak megfelelően információ átadásával segítik a jogosultakat a kedvezmények és támogatások igénybevételében, és elengedhetetlennek tartotta, a közreműködő szervezetek mielőbbi létrehozását ott, ahol ezeket még nem alakították meg.
A törvény végrehajtási rendeleteinek tervezetei részben elkészültek, részben befejezéséhez közeledik elkészítésük. A MÁÉRT negyedik ülésének Zárónyilatkozata megállapítja, hogy a Velencei Bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra, továbbá hangsúlyozza, hogy a végrehajtási jogszabályoknak is összhangban kell állniuk a Velencei Bizottság jelentésének megállapításaival, ugyanakkor a végrehajtás során a Bizottság egyes észrevételei hozzájárulhatnak a technikai jellegű kérdések gyakorlati kivitelezéséhez.
(Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatala)
Ugrás vissza Ugrás vissza...