Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Ukrajna

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Külügyminisztérium

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A magyar-ukrán kisebbségpolitika kapcsolatai rendezetek. 1991 decemberében aláírt alapszerződés 17. cikkelye rendelkezik a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kölcsönös védelméről. Ugyancsak 1991-ben Magyarország és Ukrajna külügyminisztere nyilatkozatot írt alá a nemzeti kisebbségek joginak biztosításról, és kormányközi, kisebbségi vegyes bizottságot hoztak létdere, amelynek eddig tizenként ülésére került sor. A vegyes bizottság - amelynek munkájában részt vesznek a két országban élő kisebbségek képviselői is - ajánlásokat fogalmaz meg a két ország kormányai számára a Magyarországon élő ukrán és az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára nagy fontossággal bíró ügyek megoldása érdekében.

Ukrajna kedvezően fogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. Törvényt, s általában sem szab gátat Magyarország és az ukrajnai magyarság kapcsolatainak. A mintegy 150 ezer főnyi magyarság (az ország lakosságának cca. 0,3 százaléka) 1994 óta először nem rendelkezik parlamenti képviselettel. Ukrajnában a nemzeti kisebbségeknek nincs biztosítva az automatikus parlamenti képviselet, s a 2006-os új választási törvény előírásai és a kárpátaljai magyarság szervezetek megosztottsága nem tette lehetővé magyar parlamenti képviselő megválasztását. A két magyar párt (Ukrajnai Magyar Demokrata Párt, KMKSz-Ukrajnai Magyar Párt) ugyanakkor bejuttatta képviselőit a Kárpátaljai Megyei Tanácsba, s még elfogadható pozíciókat szerzett a járási, városi, községi önkormányzatokban, ám jelentős számú magyar szavazó adta le voksát ukrán pártokra.

A kárpátaljai magyarság helyzetét nagyban meghatározza az a tény, hogy Ukrajna belátható időn belül nem válik uniós taggá. Ez a körülmény a kapcsolattartásra is kihat. 2003-ban a két ország között megszűnt az egyszerűsített határátlépés (a kishatárforgalom), s 2003. november 1-jétől bevezetésre került a vízumrendszer. A kárpátaljai magyarság megértéssel fogadta a kötelezettségeinkből fakadóan tett intézkedéseket, s üdvözölte azt a tényt, hogy a magyar-ukrán vízumegyezmény az adott körülmények között a lehető legjobb feltételeket biztosítja (az ukrán állampolgárok ingyenes, hosszabb időre és többszöri beutazásra szóló vízumhoz juthatnak) 2008. január 1-jéig, Magyarország schengeni csatlakozásáig. A vízumdíj szükségszerű bevezetése mellett Magyarország olyan megoldásokra törekszik, amelyek hozzájárulhatnak a megfelelő kapcsolattartáshoz. Ilyen megoldás lehet a kishatárforgalom újbóli bevezetése, melyről megkezdődött az egyeztetés az ukrán féllel.

A kárpátaljai magyarság életkörülményeit jelzik, hogy a kedvezménytörvény lehetőségeit a legteljesebb mértékben igyekszik felhasználni. A népességi arányt tekintve Kárpátalján váltották ki messze a legtöbb Magyarigazolványt, az oktatási-nevelési támogatással évente mintegy 20 ezren élnek. A kárpátaljai magyarságra nézve kedvező az a kormányzati döntés, hogy - mint EU-n kívüli közösség - megkülönböztetett figyelemben részesül. A „hagyományos" támogatásoknál ez azt jelenti, hogy a Szülőföld alapból a kárpátaljai magyarság 19%-ban részesül, s ez jóval meghaladja népességi arányát, illetve az eddigi „részesedését".

Az új nemzetpolitika kiemelt hangsúlyt fektet a határon átnyúló régiófejlesztésekre az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Európai Területi Együttműködés keretében. A régiófejlesztést szolgálja Magyarország és Ukrajna kormányainak a 2007. évre szóló cselekvési terve is,  melynek a kárpátaljai magyarságot érintő főbb célkitűzései:
- a záhonyi nemzetközi logisztikai központ kialakítása;
- a beregszászi nemzetközi határátkelőhely fejlesztése;
- a Beregszászt elkerülő út megépítése;
- az Intercity fejlesztésének támogatása;
- az új nemzetközi határátkelőhely megnyitásának előkészítése a Beregdéda és Beregdaróc között az V. sz. nemzetközi korridor részére;
- szakmai együttműködés kialakítása a Felső Tisza vízgyűjtő ivóvízellátásának, szennyvízelhelyezésének és a hulladék-kezelésének, vízgazdálkodásának és árvízvédelmének fejlesztésében,

(A cselekvési terv külön is kitér a kisebbségek közérzetét javító lépésekre, többek között:

- a vereckei honfoglalási emlékmű felállítására;
- a magyar nyelvű érettségi és vizsgaközpontok kárpátaljai létrehozásának megvizsgálására;
- a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák tankönyvekkel és pedagógusokkal való ellátásának javítására.)
 

Ugrás vissza Ugrás vissza...