Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyar képzőművészet

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2014. május 22.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A magyar képzőművészet ágai egymást felváltva élték virágkorukat. Míg a reneszánsz és a barokk korban Mátyás király építkezései, valamint az egyház hatalmának kifejezésére az építészet emelkedett a többi fölé, a XIX. század romantikája a történelmi festményeken, életképeken jelenik meg. Néhány évtized az emlékműszobrászaté a legnagyobb hazai művészek révén, majd a század végén a nagy, millenniumi építkezésekre terelődik a figyelem. A nagybányai iskola honosítja meg az impresszionizmust, hatása nagyobb, mint az avantgárdé. A II. világháborút a grafika, az illusztráció térhódítása követte, a jelenben a műfajok polarizálódása és a hatalmas irodaépületek és áruházak tervezése jellemző.

Festészet, grafika

A honi festészet legkorábbi nyoma a feldebrői altemplom XII. századi freskója. A bizánci stílusú festmény a román kori épület belsejében található. A XIII-XIV. századi gótikus festészet emlékeit őrzi az esztergomi királyi vár és annak kápolnája. Szintén az esztergomi palota őrzi a Mátyás korabeli reneszánsz freskóinak maradványait, az erény allegóriáit.
A selmecbányai Mária-templom 1506-ban készült főoltára a késői gótikus festészet jelentős műve. Az oltárt készítő M. S. mester valódi neve nem ismert.

A barokk festészetet - amely az építészet árnyékban bontakozott ki itthon - a külföldiek csiszolták. Legjelentősebb alkotóként a Dunántúl templomait végigfestő osztrák Franz Anton Maulbertsch-t, az egri líceum könyvtárának freskóját készítő Johann Lucas Krackert és a soproni Dorfmeister Istvánt (Zrínyi halála a szigetvári templom falán) jegyezzük. E korszakban dívott a polgári portréfestészet is, Mányoki Ádám ekkor készíti el II. Rákóczi Ferencről arcképét.

A XIX. század első felének legelismertebb festője Barabás Miklós volt, aki a szabadságharc szereplőinek portréit festette meg. De ismert a Vásárra induló román család c. életképe is. Társa volt a tájképfestő Markó Károly (Visegrád), kortársa a szintén arcképfestő Borsos József.

A szabadságharc után váltak híressé a legismertebb magyar festők. Lotz Károly az épületbelsők romantikus dekoratőre volt, erre példa az Operaház mennyezetfreskója. A párizsi Szalon nagydíját nyerte Hunyadi László siratása című "nemzeti" festményével Madarász Viktor. Szintén történelmi tablókat alkotott Székely Bertalan (Egri nők). A Vigadó és a Nemzeti Múzeum falait díszítik Than Mór falfestményei. A történelmi festészet egyik kimagasló teljesítménye Benczúr Gyula Budavár bevétele című monumentális képe.

A század utolsó harmadában alkotott a népi realizmust képviselő Munkácsy Mihály, akinek Ásító inas, Tépéscsinálók, Rőzsét hordó asszony című képei és Krisztus-trilógiája a magyar képzőművészet jelentős állomásai. A plen-air remekművét, a Majálist és a Lilaruhás nőt is e korszakban festette Szinyei Merse Pál .

A XX. század szecessziós, posztimpresszionista alkotói közül az első volt a sorban Csontváry Kosztka Tivadar (Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban). Ebben az időben alapozza meg hírnevét a Hollósy Simon alapította nagybányai művésztelep és a plen-air festészet hazai atyja, Ferenczy Károly. A realizmust képviselték az alföldi festők: Tornyai János és Rudnay Gyula. Sajátos álomvilágot teremtett Gulácsy Lajos, ám a posztimpresszionizmus európai áramába a nemzetközileg is elismert festőóriás, Rippl-Rónai József révén kapcsolódott be Magyarország.

A gödöllői művésztelep megalakulásakor a nagybányaiak új nemzedéke is színre lépett: Czóbel Béla, Kernstok Károly az avantgárdot honosították meg a Nyolcak művészcsoportban. A következő avantgárd lépcsőfok Kassák Lajos és Uitz Béla aktivizmusa volt.

A húszas évek "hivatalos" stílusa a római iskola szabályos, monumentális neoklasszicizmusa volt, kiemelkedő alkotója Aba-Novák Vilmos. E stílustól eltért Bernáth Aurél és Szőnyi István késői impresszionizmusa, Egry József balatoni képei a Gresham-kör művészeivel együtt, valamint Derkovits Gyula munkásokat megjelenítő, tömör kompozíciói.

Újabb művésztelep, a szentendrei nyílt meg 1928-ban: a legnevesebb alkotói Czóbel és a konstruktivista Barcsay Jenő volt.

A háború utáni korszak a grafika mestereit, Würtz Ádámot, Kass Jánost, Gross Arnoldot és Reich Károlyt állította előtérbe. Pécsett született, ám Párizsban vált világhírűvé Viktor Vasarely, az op-art műfaj kidolgozója, aki szülővárosában alapított múzeumot.

Ismert kortárs festőink - a teljesség igénye nélkül - Csernus Tibor, Mácsai István, az expresszionista avantgárd Klimó Károly, Ország Lili, Nádler István, Keserű Ilona, Deim Pál, Földi Péter, Szász Endre.

Szobrászat

A román kor legismertebb szobrászati alkotásai a jáki templom kapujának figurái. A XIV-XV. századi magyarországi faszobrászat egyik megmaradt emléke a jánosréti Szent Miklós-oltár, melynek középrészében Szent Miklós szobra áll, míg a szárnyak belső oldalán Szent Miklós csodatételeinek festett jelenetei láthatók. A magyar gótikus szobrászatot gyakorlatilag Kolozsvári Márton és György műve, a sárkányt legyőző Szent György lovasszobra jelenti.

A reneszánsz plasztika legismertebb műve Mátyás király és Beatrix királyné olasz mester alkotta domborműve.

A barokk kor jellegzetes alkotói Georg Raphael Donner és Johann Anton Krauss. Mindketten templomberendezéseket készítettek. E korszakból maradt ránk a Budai Vár Szentháromság-emlékműve, a székesfehérvári székesegyház főoltára, valamint számtalan Nepomuki Szent János- és Rókus-szobor is. A XIX. század elején is készültek nagyszerű templombelsők, mint például az egri bazilika szobordíszítése, amely a velencei Marco Casagrande munkája.

Ferenczy István egy évtizeddel előbb, Pásztorlányka című szobrával a magyar szobrászat alapjait rakta le. A nemzeti romantikát képviseli Izsó Miklós Búsuló juhász című zsánerszobra. A XIX század utolsó évtizedeiben az emlékműszobrászat uralkodott: Huszár Adolf, Stróbl Alajos, Holló Barnabás, Zala György és Fadrusz János a fő művelői.

A század utolsó nagy - millenniumi - szobrászati-építészeti vállalkozása volt a Hősök tere Zala György és Schickedanz Albert tervei szerint.

A XX. századi szobrászatban új plasztikai kifejezőeszközök jelennek meg, a Magyar Nemzeti Galériában látható Kisfaludi Stróbl Zsigmond Dávid-szobra, Ferenczy Béni Álló leánya, Medgyessy Ferenc Magvetője érzékeltetik a változást. Beck Ö. Fülöp a század elején érmeket és domborműveket készített.

Az avantgárd felé kacsingatott a Nyolcak művészcsoporttal együtt kiállító Fémes-Beck Vilmos, Vedres Márk és az aktivizmushoz kapcsolódó Máttis-Teutsch János. Jelentős alkotó még Mészáros László (Tékozló fiú, 1930), és az agitatív kisplasztika megteremtője, Goldmann György. A legnagyobb hatású a Gresham-kört alapító Pátzay Pál és a klasszikus mintákat átértelmező Ferenczy Béni.

Jelentős kortárs alkotók Marton László, Melocco Miklós, Somogyi József, Vígh Tramás, Borsos Miklós.

Építészet

Az építészet első honi emlékei a római korból származnak. A mai Óbuda területén állt Aquincum katonai tábora a II. században, kisebb várakat találunk Nagytéténynél, Tácon és Leányfalun. Ókeresztény lelet a pécsi sírkamra és szombathelyi bazilika.

Az államalapítás után román stílusú székesegyházak épültek Esztergomban, Székesfehérváron, Győrött, Pécsen, bencés apátságokat alapítottak Pannonhalmán és Pécsváradon.

A román stílus legszebb hazai emléke a jáki apátság 1256-ból, e korban épült a bélapátfalvi és a zsámbéki templom is.

A királyi kővárak építése a gótika jegyében zajlott a tatárjárás után, ekkor alakult ki a budai Várhegy, felépült a Boldogasszony-templom és a Margit-szigeti apacákolostor, Hollókő és Nagyvázsony is. A városi építészet ekkor kezdődött, a budai várdomb lakóházai tanúi e kornak.

Mátyás király korában a késő gótika és a reneszánsz stílusjegyeivel épült az elpusztult budai királyi palota és az épségben megmaradt visegrádi palota. A térség egyik legszebb reneszánsz temploma az esztergomi Bakócz-kápolna.

Az ország három részre szakadása után a reneszánsz hagyományait Erdélyben folytatták: még évszázadok múlva is épültek ilyen díszítésű, fakazettás templomok. A törökök dzsámikat, budai fürdőket, az érdi és az egri minaretet hagyták maguk után.

A barokk uralkodó művészeti ága volt az építészet első jelentős épülete, a nagyszombati jezsuita templom. A jezsuiták csaknem egy évszázadon át az egész országban építkeztek (1637. Nagyszombat, 1724. Kolozsvár). Eközben Ráckevén felépült az első jelentős, európai barokk kastély. Ezt követi a gödöllői Grassalkovich-kastély, majd a ma is idegenforgalmi központként szolgáló fertődi Eszterházy-kastély.

A XIX. század eleji copfstílus (a barokk egyszerűbb változata) mestere Canevale, Hillebrandt, Hefele Menyhért és Fellner Jakab volt. Ennek helyét azonban hamar átvette a klasszicizmus, amelynek mesterművei a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum és a Hild József tervezte esztergomi Bazilika, valamint a Kirakodó tér épületegyüttese. Adam Clark tervei alapján 1838-ban épült fel a Pestet Budával összekötő Lánchíd.

A század második felében a nemzeti építészeti stílus megteremtésén fáradozott Feszl Frigyes a romantikus pesti Vigadóval és Ybl Miklós az Operaház, a Várkert-bazár és a Vámház alkotója. Neogótikus az Országház épülete (Steindl Imre), neoromán a Halászbástya (Schulek Frigyes).

A századfordulón, a millenniumi ünnepségek kapcsán vált világvárossá Budapest, megépült az Andrássy út, a Hősök tere és múzeumai, a Városliget és benne a Vajdahunyadvár.

A múlt század első felének jelentős épületei a Lechner Ödön tervezte fővárosi Postatakarék-pénztár, Kós Károly Városmajori iskolája, a szegedi Dóm téren Rerrich Béla neobarokk épületegyüttese és a Bauhaus funkcionalista házai. A második világháború után a szocialista realista lakótelepek és hivatalok korszaka következett. A hatvanas-hetvenes években szállodasor épült a pesti Duna-partra.

Az utóbbi évtized két legbefolyásosabb építésze az organikus szemléletű Makovecz Imre, valamint Finta József, aki részt vett az országszerte szaporodó bevásárlóközpontok legnagyobbikának, a WestEndnek tervezésében is. Az utóbbi évek leginkább figyelemmel kísért építkezése volt a Nemzeti Színházé a Ferencvárosban, mely Siklós Mária tervei alapján épült meg.

(Forrás:

XIX. századi magyar festészet és szobrászat a Magyar Nemzeti Galériában (katalógus)

Aradi Nóra: A művészet története Magyarországon. Gondolat. Budapest, 1983.

2000 év építészete Magyarországon

www.kfki.hu/keptar)

Ugrás vissza Ugrás vissza...