Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közigazgatás

Létrehozva: 2006. március 31.
Módosítás: 2009. január 27.
Forrás: Magyarország.hu, MTI

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Magyarország közigazgatásilag 19 megyére és a fővárosra oszlik; Budapest további 23 kerületre tagolódik. Fő közigazgatási egységek: a főváros, a megyék, a városok és a községek. Az 1996. évi XXI. törvény módosításával az 1999. évi XCII. törvény határozott Magyarország regionális területbeosztásáról, az Európai Unió követelményeinek megfelelően. Azóta Magyarországon hét tervezési-statisztikai régiót alakítottak ki, melyek teljes egészében lefedik a megyéket, és létrejöttek a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok.

Magyarországi régiók:

  1. Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye)
  2. Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye)
  3. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye)
  4. Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy és Tolna megye)
  5. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye)
  6. Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
  7. Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye)

Magyarországon a régiók területi részesedése és a lakosság nagysága szerinti súlyuk között egy vonatkozásban jelentős diszparitás fedezhető fel. 2004 elején a messze legkisebb területű Közép-Magyarországon él a lakosság 28%-a. Ennek természetesen az a magyarázata, hogy Budapest is a közép-magyarországi régióhoz tartozik. A városi népesség aránya itt megközelíti a 80 százalékot, míg a többi régióban ez a mutató alig haladja meg az 50 százalékot, különös módon az Ózdot és Miskolcot magába foglaló Észak-Magyarországon pedig a népesség fele él a városokon kívül. A többi régióban a terület nagyjából arányos a népesség megoszlásával (külső kör).

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson ezen régióban 2002-ben elérte az (akkor még 15 tagú) Európai Unió átlagának 88 százalékát, míg a második legfejlettebb, nyugat-dunántúli régióban ez az érték 55 százalék, a többi régióban pedig alatta marad az uniós átlag felének, sőt Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon alig haladja meg a harmadát. A regionális fejlettséggel arányos az egy főre jutó beruházás és a régiókba érkező külföldi működőtőke is: mindkettő kiemelkedően magas a központi régióban, átlagos a közép- és észak-dunántúli régiókban, míg igen kevés külföldi tőke érkezik a többi négy régióba, illetve az Észak- és Dél-Alföldön a beruházások is csekély mértékűek.

Az aktivitási arány és a munkanélküliségi ráta között többé-kevésbé fordított összefüggés érvényesül regionális szinten: a magasabb aktivitási rátával rendelkező régiókban (Közép-Magyarországon; Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon) alacsonyabb a munkanélküliség, illetve az egyébként is alacsony aktivitási ráta magasabb munkanélküliséggel párosul (legelsősorban Észak-Magyarországon). A két alföldi régióban és Észak-Magyarországon ráadásul az eltartottak aránya is magasabb az országos átlagnál, ennek oka a magasabb inaktivitáson kívül a nem munkaképes korú lakosság magasabb aránya.

A bruttó átlagkeresetek tekintetében szintén jelentős eltérések tapasztalhatók: 2003-ban az országos átlagot (139ezer forint) egyedül Közép-Magyarország haladta meg (174ezer forint), Közép- és Nyugat-Dunántúl kisebb, a többi régió kisebb-nagyobb mértékben alatta maradt, különösen a két alföldi régió (ez utóbbi négy régióban a havi bruttó keresetek értéke 110 és 120 ezer forint között mozgott).

Regionális jelzőszámok

 2002 2004 2006
2007
2008
Magyarország népessége (ezer fő) 10 175,0 10 116,710 076,610 066,1
 
Közép-Magyarország6 919 km2
Népesség (ezer fő) 2829,0 2829,7
2855,7
2872,7
2897,3
Népsűrűség (fő/km2) 409409
413
415
419
Városi népesség aránya (%) 80,8 80,6
   
Az eltartott népesség rátája 44,0     44,4
Havi bruttó átlagkeresetek 154517180638
191041  
Aktivitási arány (%) 56,6 59
59,2
59,0
 
Munkanélküliségi arány (%) 4,0 4,5
5,1
4,7
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,8 96,3
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 76,6 81,0
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 162,2157,9
165,9
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 362,0 725,3
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 1 577,2     
 2002 2004
2006
2007
2008
Közép-Dunántúl11 237 km2
Népesség (ezer fő) 1113,6 1113
1108,1
1107,5
1104,8
Népsűrűség (fő/km2) 99,1 100
100
100
99
Városi népesség aránya (%) 56,6 56,7   
Az eltartott népesség rátája 44,0     43,3
Havi bruttó átlagkeresetek 112759134074
149016
  
Aktivitási arány (%) 56,0 56,9
58,1
57,6
 
Munkanélküliségi arány (%) 5,0 5,6
6,1
5,0
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,3 96,7
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 62,2 69,2
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 88,8
95,3
90,5
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 272,9 450,4
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 527,8     
 2002 2004
2006
2007
2008
Nyugat-Dunántúl11 183 km2
Népesség (ezer fő) 1004,0 1003,2
1000,1
999,3
998
Népsűrűség (fő/km2) 89,6 89
88
88
88
Városi népesség aránya (%) 56,7 56,3
   
Az eltartott népesség rátája 44,2     43,6
Havi bruttó átlagkeresetek 109997
131304
144450
  
Aktivitási arány (%) 58,8 57,2
58,7
58,8
 
Munkanélküliségi arány (%) 4,1 4,6
5,7
5,0
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 95,2 95,2
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 60,9 65,8
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 103,8
104,6
100,3
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 283,0 359,6
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 929,2     
 2002 2004
2006
2007
2008
Dél-Dunántúl14 169 km2
Népesség (ezer fő) 993,4983,6
970,7
967,7
960
Népsűrűség (fő/km2) 69,8 69
69
68
68
Városi népesség aránya (%) 56,0 56,0
   
Az eltartott népesség rátája 46,0     45,4
Havi bruttó átlagkeresetek 101817
123383
134781
  
Aktivitási arány (%) 49,7 50,1
51,8
50,1
 
Munkanélküliségi arány (%) 7,97,3
9,0
10
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 93,8 95,9
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 50,7 58,5
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 73,6
71,7
67,5
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 236,3 243,4
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 145,2     
 2002 2004
2006
2007
2008
Észak-Magyarország13 428 km2
Népesség (ezer fő) 1296,51280
1261,5
1251,4
1236,7
Népsűrűség (fő/km2) 96,0 95
94
93
92
Városi népesség aránya (%) 50,3 50,3
   
Az eltartott népesség rátája 49,1     48,4
Havi bruttó átlagkeresetek 103178
123789
139690
  
Aktivitási arány (%) 48,3 49,3
49,8
51,0
 
Munkanélküliségi arány (%) 8,8 9,7
11
12,3
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 87,3 88,2
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 44,6 54,1
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 63,9
66,7
64,0
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 221,9 299,4
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 256,8     
 2002 2004
2006
2007
2008
Észak-Alföld17 729 km2
Népesség (ezer fő) 15591547
1533,1
1525,3
1514
Népsűrűség (fő/km2) 87,7 87
86
86
85
Városi népesség aránya (%) 62,9 63,1
   
Az eltartott népesség rátája 48,2     46,3
Havi bruttó átlagkeresetek 98495
117750
131159
  
Aktivitási arány (%) 47,7 48,5
51,4
50,8
 
Munkanélküliségi arány (%) 7,8 7,2
10,9
10,8
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 92,1 93,3
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 38,3 44,8
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 65,3
65,9
63,1
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 169,3 208,8
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 233,8     
 2002 2004
2006
2007
2008
Dél-Alföld18 339 km2
Népesség (ezer fő) 1373,21360,2
1347,3
13422
1334,5
Népsűrűség (fő/km2) 74,5 74
73
73
73
Városi népesség aránya (%) 67,7 67,8
   
Az eltartott népesség rátája 47,4     46,2
Havi bruttó átlagkeresetek 99560
119921
131755
  
Aktivitási arány (%) 51,0 50,5
51,8
52,6
 
Munkanélküliségi arány (%) 6,2 6,3
7,8
7,9
 
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 88,1 88,6
   
Közüzemi szennycsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 35,9 41,4
   
Egy főre jutó GDP az országos átlag %-ban 70,5
70,266,2
  
Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 164,6 216,8
   
Egy lakos jutó FDI (ezer Ft) 151,1     

Megyei jogú városok

Magyarországon a 19 megye mellett 23 megyei jogú város is létezik, a megyei székhelyek mellett megyei jogú város még: Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros és Hódmezővásárhely. Az önkormányzatokról szóló, 1990. augusztus 3-án elfogadott LXV. számú törvény szabályozta legutóbb a közigazgatási egységek jog- és hatáskörét. A fővárosra és 23 kerületére külön törvény vonatkozik.
Ugrás vissza Ugrás vissza...