Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyarország nagy tájegységei

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2010. február 24.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység.
Alföld (50 800 négyzetkilométer) - A termékeny síkság az ország legnagyobb tájegysége, több mint fele Magyarország teljes területének. Közepes tengerszint feletti magassága 108,5 méter, déli részén található az ország legmélyebb pontja, a Szeged melletti Gyálarét (78 m). Hagyományosan három részre tagolódik: a Duna jobbpartján a Mezőföld, középen a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl a Tiszától keletre. Legjelentősebb városai: Debrecen, gazdasági és kulturális központ, Nyíregyháza, a Nyírség központja, Szeged, a Dél-Alföld központja, Kecskemét, a Duna-Tisza közének legnagyobb városa. Az Alföld döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a Dél-Alföldön kőolaj- és földgázkitermelés folyik.
Kisalföld (5300 négyzetkilométer) - A Kisalföld az ország északnyugati részén a második legnagyobb síkság. Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr.
Nyugat-magyarországi peremvidék (7200 négyzetkilométer) - Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800-1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük.
Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer) - A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja. Legfontosabb városai: Pécs, a Dél-Dunántúl szellemi és kulturális központja. Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg megyeközpontok. A Duna-menti Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. Vörösborairól ismert a szekszárdi és a villányi borvidék. Híres gyógyfürdői: Zalakaros, a Hévízi-tó a Balaton mellett, és Harkány, a Villányi-hegység lábánál.
Dunántúli-középhegység (7200 négyzetkilométer) - Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Fontos ipari központok: Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, a magyar katolikus egyház központja, az ország egykori fővárosa is. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont.
Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer) - Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra. A Cserehát és a Zempléni-hegység főként vulkanikus kőzetekből épült fel. A Bükk és az Aggteleki-hegység mészkőből áll, hatalmas barlangrendszerekkel. A Mátrában található az ország legmagasabb csúcsa, az 1014 méter magas Kékes. A legnagyobb város Miskolc, fontos ipari és oktatási központ. Ismert gyógy- és üdülőhelyek, turistaközpontok: Eger, Parád, Lillafüred, Miskolc-Tapolca, Galyatető, Sárospatak. Híresek a gyöngyösi, az egri borok, illetve a Zempléni-hegység déli lejtőin termő tokaji borok. A Tokaj-hegyaljai borvidék 2002-től a Világörökség része.
A főváros - A nagy tájegységek találkozásánál fekszik az ország fővárosa, Budapest, amely 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesüléséből jött létre. A Duna két partján fekszik, 23 kerülete közül 16 a pesti, 6 a budai oldalon van, egy pedig a két Duna-ág által közrefogott Csepel-szigeten. A budai oldal hegyekre épült (legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy), a pesti oldal síkságon fekszik. A Duna két partját 7 közúti és 2 vasúti híd köti össze. A Duna két partjának panorámája, az Andrássy út és a budai Várnegyed 1987 óta a Világörökség része. A tömegközlekedést 3 metróvonal segíti, az elsőt - és Európában a londoni után a másodikat - 1896-ban adták át.
Budapest az ország első számú politikai, közigazgatási, kulturális, ipari, közlekedési, szolgáltatási és idegenforgalmi központja. Itt él az ország össznépességének közel egyötöde, közel 1,8 millió ember, és itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 16 százaléka. Budapest nemzetközi hírű fürdőváros is. Csaknem félszáz fürdője közül 12 termál- és gyógyfürdő.
(Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbázis)
Ugrás vissza Ugrás vissza...