Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Magyarország történelme (kronológia)

Létrehozva: 2006. március 31.
Módosítás: 2015. december 15.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

 
Kr. e. 4000-től a honfoglalásig
Kr.e. 4000 k.
Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása).
Kr.e. 2000 k.
A finnugor nyelvi közösség szétválása. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradnak.
430 k.
Pannónia hun uralom alá kerül.
567-568.
Az avarok a Kárpát medencébe költöznek.
791-796.
Nagy Károly megsemmisíti az avar kánságot. A Dunántúl frank uralom alá kerül.
830 k.
A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól.
862.
Az első magyar kalandozás a Frank Birodalom területén.
895 tavasza
A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete.
A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig
895.
Honfoglalás - a magyar törzsek keletről érkezve Árpád vezetésével elfoglalják a Kárpát-medencét.
902.
A magyarok megdöntik a morva fejedelemséget.
907.
A pozsonyi csatában a magyarok legyőzik IV. (Gyermek) Lajos keleti frank uralkodó seregét, ezzel a Kárpát-medence egész területét a törzsszövetség birtokolja.
926. május 2.
Sankt Gallen bencés monostorát kifosztják a kalandozó magyarok.
933. március 15.
I. Henrik német király Riadénél (Merseburg közelében) legyőzi a magyarokat.
942.
Magyar kalandozó seregek az arabokkal harcolnak a Pireneusi-félszigeten.
955. augusztus 10.
Nagy Ottó német király győzelme Augsburgnál a magyarok felett.
970.
Magyar vereség a bizánciaktól. A kalandozásoknak vége szakad.
972.
Géza fejedelem követeket küld Nagy Ottó császárhoz. A nyugati keresztény térítés kezdete a magyarok közt.
997.
Géza fejedelem halála. István fejedelem trónra lépte. Koppány lázadása.
1000.
Királlyá koronázzák I. (Szent) Istvánt, akinek uralkodása alatt a magyarok felveszik a kereszténységet, kiépül a magyar állam szervezete.
1003.
Szent István leveri Gyula fejedelmet, és elfoglalja Erdélyt.
1026 k.
Szent Gellért püspök Magyarországra érkezik.
1031. szeptember 2.
(Szent) Imre herceg, trónörökös "vadászbaleset" áldozata lett.
1038. augusztus 15.
Szent István halála. Utóda Orseolo Péter (1038 - 1041).
1044. július 5.
Aba Sámuel király Ménfőnél csatát veszít III. Henrik császárral szemben. Orseolo Péter második királysága (1044 - 1046)
1046.
szeptember 1. I. András trónra lépte. Vata-féle nagy pogánylázadás;
szeptember 25-én a lázadók szent Gellért püspököt megölik.
1052. július
I. Henrik császár sikertelenül ostromolja Pozsonyt.
1055.
I. András király Tihanyban apátságot alapít. Latin nyelvű alapítólevelében található az első összefüggő magyar nyelvű szövegrészlet.
1061.
I. Béla leveri a második pogány zendülést.
1077.
I. (Szent) László (1077-1095) kiadja törvénykönyveit, amellyel biztosítja a magántulajdon védelmét.
1083.
július 25. Gellért püspök szentté avatása;
augusztus 20. I. István szentté avatása;
november 4. Imre herceg szentté avatása.
1091.
I. (Szent) László elfoglalja a megüresedett horvát trónt.
1105.
Kálmán elfoglalja a dalmát városokat.
1113.
Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát.
1137.
I. Béla felveszi a Ráma (Bosznia) király címet.
1147.
Az 1144-ben muzulmán kézre került Edesa visszafoglalására és a Szentföld felszabadítására a III. Konrád német és VII. Lajos francia király vezette keresztes hadak áthaladnak Magyarországon.
1149-1155.
I. Géza háborúi Ottó bizánci császárral.
1192-1195.
A Pray-kódex keletkezése. (Benne található a legkorábbi magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd.)
1202. november 24.
A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek Velence részére elfoglalják Zárát a magyar királytól.
1210 k.
Anonymus Gestája a honfoglalásról.
1211.
I. András Erdélybe telepíti a Német Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni védelem és a keresztény hitre való térítésük.
1217 nyara - 1218 vége
II. András szentföldi keresztes hadjárata.
1222.
A II. András király uralkodása alatt kiadott Aranybulla megerősíti a feudális kiváltságokat, és ellenállási joggal ruházza fel a nemességet.
1231. március eleje
II. András módosított formában megújítja az Aranybullát.
1235 - 1236.
Julianus domonkos szerzetes első útja a volgai magyarokhoz.
1239. március
A kunok a mongolok elől Magyarországra költöznek.
1241-1242
Tatárok dúlják fel az országot. Az újjáépítés IV. Béla király műve.
1267. szeptember
Az esztergomi gyűlés dekrétumba foglalja a nemesek kiváltságait.
1282 - 1285.
Kézai Simon elkészíti Gesta Hungarorum című művét (benne a hun-magyar azonosság elméletével).
1285. február - március
A második tatárjárás.
A középkori magyar állam és a török hódítás (1301-1526)
1301.
III. András királlyal kihal az Árpád-ház.
1307.
A trónra Anjou-házbeli uralkodó lép: I. Károly Róbert.
1322.
Károly Róbert bevonul Szlavóniába és Horvátországba.
1323.
Károly Róbert Temesvárról új székhelyére, Visegrádra költözik. Megkezdődik a királyság újjászervezése.
1326.
A magyar aranyforint első említése.
1335. november
A magyar, a cseh és a lengyel király visegrádi kongresszusa.
1342.
Trónra lépKároly Róbert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkodása alatt éri el a középkori magyar állam legnagyobb kiterjedését.
1347-1348.
Nagy Lajos első nápolyi hadjárata.
1349.
A pestis (Fekete Halál) Magyarországon.
1351. december 11.
A budai országgyűlésen Nagy Lajos megerősíti az Aranybullát és törvényeket hoz.
1358. február 18.
Nagy Lajos a tárai békében megszerzi a dalmát tengerpartot Velencétől.
1361. tavasz
Nagy Lajos utolsó szerb hadjárata. Lázár szerb fejedelem elismeri a magyar fennhatóságot.
1367.
Nagy Lajos egyetemet alapít Pécsett.
1370. november 17.
Nagy Lajost Krakkóban lengyel királlyá koronázzák.
1390.
A folyamatos török betörések kezdete Magyarországon.
1395. október 6.
Az óbudai egyetem alapítása. (Az egyetem 1403-ban megszűnik, de 1410-ben négy karral újraalapítják.)
1396. szeptember 25.
A nikápolyi csatában a törökök első komoly győzelmüket aratják, legyőzik luxemburgi Zsigmond király keresztes seregeit.
1420.
július 28. - Zsigmondot cseh királlyá koronázzák;
szeptember - az erdélyi török betörések kezdete.
1427. április
Zsigmond magyar vazallust ültet Havasalföld trónjára, Nándorfehérvár magyar, Galambóc török kézre kerül.
1428.
február a huszita betörések kezdete Észak-Magyarországon;
június elején Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől.
1431. november 29.
Zsigmondot Milánóban Itália királyává koronázzák.
1433. május 31.
Zsigmondot IV. Jenő pápa Rómában császárrá koronázza.
1437. március 8-12.
A pozsonyi országgyűlésen Zsigmond kiadja igazságszolgáltatási és katonai reformtörvényeit.
1440. március 8.
A magyar rendek küldöttsége Krakkóban királlyá választja III. (Jagelló) Ulászló lengyel királyt.
1443. július 22.-1444. január 25.
A magyar hadak törökellenes (ún. hosszú) hadjárata Hunyadi János vezetésével.
1444.
november 10. A várnai csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenved a töröktől;
I. Ulászló király elesik;
november 3-án a Morava mezején Hunyadi vereséget mér a törökre.
1456.
Hunyadi János sikerrel védi meg Nándorfehérvárt, a török támadásokat fél évszázadra megállítja.
1458-1490.
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalom: a Fekete Sereg meghódítja Csehország egy részét, beveszi Bécset.
1505.
szeptember 29-én a rákosmezei országgyűlés kimondja: a Jagelló-ház kihalta után idegen uralkodót többé nem választ.
1514.
A Dózsa György vezette legnagyobb magyar parasztfelkelés.
1521.
augusztus 29-én a törökök beveszik Nándorfehérvárt.
A három részre szakadt ország (1526-1686)
1526.
augusztus 29. - A mohácsi csatában a támadó török birodalommal szemben elbukik az önálló magyar állam. A rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. (Habsburg) Ferdinándot választja királlyá.
1541.
Budát elfoglalják a törökök. Az ország három részre szakad, nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország a Habsburgokat ismeri el uralkodónak, Erdély az 1570-es speyeri szerződés nyomán önálló fejedelemség lesz.
1593-1606
A 15 éves háború a török ellen a zsitvatoroki békével ér véget.
1604-1606
Bocskai István (1605-től erdélyi fejedelem) függetlenségi harca, melyet a bécsi béke zár le.
1605. február 21.
Bocskai Istvánt Marosszerdán erdélyi fejedelemmé választják.
1613-1629
Erdély fénykora Bethlen Gábor fejedelemsége alatt.
1664.
február 2-án Zrínyi Miklós a török ellenes háborúban részt vevő Rajnai Szövetség Lovasai és a magyar csapatok élén felégeti a török utánpótlását biztosító eszéki Dráva-hidat;
június 30-án a szövetséges csapatok feladják a Zrínyi által a Muraköz védelmére épített Új-Zrínyivárat;
augusztus 10-én a bécsi udvar Vasváron 20 évre békét köt a törökkel. Meghagyja foglalásaikat, sőt az erdélyi várakban állomásozó német katonaság kivonására is ígéretet tesz.
1666. augusztus
A béke miatt elégedetlenkedő magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wesselényi Ferenc nádor vezetésével.
1671. április 30.
Habsburg ellenes szervezkedésért Bécsújhelyen kivégzik gr. Zrínyi Pétert és gr. Frangepán Ferencet, Bécsben pedig Nádasdy Ferencet.
1683-1699
Habsburg császári segítséggel kiűzik a törököket Magyarországról.
Magyarország és a Habsburg-dinasztia (1686-1790)
1686. szeptember 2.
A szövetségesek felszabadítják Budát.
1699. január 24.
A szerémségi Karlócán a Szent Szövetség és a törökök aláírják a 25 évre szóló békét, mely rendezi a szemben álló felek viszonyát.
1703-1711
II. Rákóczi Ferenc (1704-től erdélyi fejedelem, 1705-től vezérlő vezérlő fejedelem) szabadságharca a Habsburgok ellen.
1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását, de a szabadságharc elbukik.
1711. április 30.
I. József és a magyar rendek képviselői Szatmáron békét kötnek. A béke amnesztiát, a vallási törvények megtartását, a rendi sérelmek orvoslását ígéri.
1722. június 30.
A magyar országgyűlésen a rendek önként felajánlják az osztrák örökösödési szerződés elfogadását. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szabályozza Magyarország és a Habsburg-ház közjogi viszonyát.
1741. szeptember 4.
A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária Teréziának (1740-1780).
1767. január 23.
Mária Terézia kiadja az Urbáriumot, melyben országosan szabályozza a jobbágyok terheit.
1777. augusztus 22.
Mária Terézia kiadja a Ratio Educationist.
Polgárosodás, reform és forradalom (1790-1849)
1780-1790
II. József uralkodása. A felvilágosult-abszolutista uralkodó, a "kalapos király" számos reformot vezet be, de ezeket három kivétellel halálos ágyán visszavonja.
1794-1795 - A magyar jakobinusok Martinovics Ignác vezette összeesküvése.
1825 - Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására - a reformkor kezdete.
1832-től az országgyűlés latin helyett magyarul tartja gyűléseit.
1832. december 17.
Kossuth szerkesztésében napvilágot lát az Országgyűlési Tudósítások.
1841.
Kossuth szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap.
1843. május 18. -1844. november 13.
Ülésezik az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart.
1848.
március 15. Forradalom Pesten;
április 7-én V. Ferdinánd király kinevezi a Batthyány Lajos gróf vezette első független, felelős magyar kormányt;
április 11-én szentesíti az utolsó rendi országgyűlés által elfogadott törvényeket.
szeptemberben fegyveres szabadságharc kezdődik a Habsburgok ellen. A honvédseregek a kezdeti vereségek után győzelmek sorát aratják.
1849.
április 14.
Az országgyűlés Debrecenben kimondja a Habsburgok trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzóelnökké választja.
augusztus 13. A szabadságharc bukása. Világosnál a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztrák császári és orosz cári túlerő előtt.
október 6. Aradon kivégzik a szabadságharc vértanúit és Pesten Batthyány Lajost. A megtorlás idején minden 1848-1849-ben született törvényt érvénytelenítenek, csak a jobbágyfelszabadítás marad érvényben. Eltörlik Magyarország alkotmányos különállását, bevezetik az osztrák vám- és jogrendszert.
Neoabszolutizmus és a boldog békeidők (1850-1914)
1851. december 31.
A Habsburg-udvar a látszatalkotmányosságot sugalló olmützi alkotmányt is felrúgva, közzéteszi a "kormányzati alapelveket", mely a császári egyeduralmat vezeti be.
1853. március 2.
I. Ferenc József kiadja az úrbéri pátenst és a földtehermentesítési nyílt parancsot.
1860. október 20.
I. Ferenc József kiadja a birodalmak közjogi viszonyait újra szabályozó Októberi Diplomát.
1865. április 16.
A Pesti Napló közzéteszi Deák Ferenc Húsvéti cikkét.
1867. május 22.
Kossuth nyílt levele Deákhoz, melyben tiltakozik a kiegyezés ellen.
1867. május 29.
Kiegyezés a Habsburg-házzal. I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarországon igen gyors gazdasági fejlődés kezdődik, de súlyosbodnak a politikai és a nemzetiségi feszültségek.
1868.
Eötvös-féle népiskolai törvény az általános tankötelezettségről 6-12 év között, az iskolák állami felügyeletéről, az állami tanítóképzők felállításáról stb.
1892. november-1894. december
Wekerle Sándor kormánya (valutareform, iparreform, balesetbiztosítási törvény, polgári házasságról szóló törvény bevezetése)
1894. március 20.
Kossuth Lajos halála.
1896.
Fényes külsőségek közepette megünneplik a honfoglalás ezredik évfordulóját, a millenniumot.
1912. május 23.
A "vérvörös csütörtök": tömeges munkástüntetés
Háborúból háborúba (1914-1945)
1914. július 28.
Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös elleni szarajevói merénylet után az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának,
kitör az első világháború.
1916. november 21.
86 esztendős korában meghal I. Ferenc József.
1918-ban a háborús vereség következtében a Monarchia széthullik.
1918. október 31.
Budapesten győz az "őszirózsás forradalom", Károlyi Mihály gróf lesz a miniszterelnök, megölik Tisza Istvánt.
1919. március 21.-július 31.
Az antant területi követelései miatt lemond Károlyi. A kommunista Kun Béla vezetésével létrejön a Tanácsköztársaság. A kommün 133 napig tartja magát. Szegeden ellenkormány alakul.
1919. november 16.
Horthy Miklós, az ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére bevonul Budapestre.
1920. március 1.
Kormányzóvá választják Horthy Miklóst. Magyarország névleg ismét "királyság", de az államfői hatalom kérdését véglegesen nem rendezik.
1920. június 4.
Aláírják a trianoni békét, amely Magyarország területét 288 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenti. Magyarok milliói kerülnek az összeomlott monarchia utódállamaiba, a magyar külpolitika célja a revízió lesz.
1921. november 6.
Becikkelyezik a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt.
1921-1931
Bethlen István gróf miniszterelnöksége alatt konszolidálódik az ország, de a gazdasági világválság hatásait nem tudja kivédeni.
1922.
Magyarország a Népszövetség tagja
1926.
Népiskolai törvény (átfogó oktatási reform)
1931. szeptember
A biatorbágyi viadukt felrobbantása
1932.
A kommunista párt két vezetőjét, Fürst Sándort és Sallai Imrét kivégzik
1932-1936
Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt a külpolitika egyre inkább (a fasiszta Németország és Olaszország) a tengelyhatalmak támogatásátkeresi.
1938. május 29.
Az első zsidótörvény
1938. november 2.
Az olasz-német döntőbíróság az első bécsi döntéssel visszaadja Magyarországnak Csehszlovákiától a Felvidék magyarok lakta részét,;
1939. márciusban visszakerül Kárpátalja;
1940 augusztusában a második bécsi döntés Észak-Erdélyt a Székelyfölddel Magyarországnak ítéli.
1939. május 5.
A második zsidótörvény
1940. augusztus 30.
A második bécsi döntés
1940. november 20.
Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez
1941. április 3.
Miután Magyarország az örök barátsági szerződést megszegve átengedi a Jugoszláviát megszálló német hadsereget, öngyilkos lesz Teleki Pál miniszterelnök. Április 16-án Bácska, Baranyai háromszög, Muraköz, Muravidék visszakerül Magyarországhoz.
1941. június 26.
A Bárdossy László vezette kormány hadat üzen a Szovjetuniónak, Magyarország belép a második világháborúba.
1943. január
A Don-kanyarnál megsemmisül a 2. magyar hadsereg.
1944.
március 19-én Magyarországot megszállják a németek;
október 15-én Horthy sikertelen kiugrási kísérletet tesz, másnap a németek lemondásra kényszerítik; "nemzetvezető" lesz Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztes párt vezére;
Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása.
1944. december 21.
Debrecenben - a szovjet hadsereg által megtisztított keleti országrészben - összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A másnap megalakult Ideiglenes Kormány hadat üzen Németországnak.
A szocializmus változatai (1945-1987)
1945.
április elején a szovjet hadsereg kiveri a németeket az országból. Magyarország embervesztesége a második világháborúban mintegy 1 millió ember, megsemmisül a nemzeti vagyon 40 százaléka;
novemberben a parlamenti választásokon a Független Kisgazdapárt győz.
1946.
február 1-jén Magyarország köztársaság lesz, az államfő Tildy Zoltán;
augusztus 1-jén pénzreform, a forint bevezetése.
1947.
február 10. Magyarország aláírja a párizsi békét, amely visszaállítja a trianoni határokat, Csehszlovákia hídfőt (három falut) kap Pozsonynál;
július 1. a hároméves terv elindítása.
1947. augusztus 31.
A "kékcédulás" választásokból a választási csalásoktól sem visszariadó kommunista párt kerül ki legerősebben. Megkezdődik az ellenzék felmorzsolása, a "szalámi taktika".
1947. szeptember 29.
A bankok államosítása
1948. április 29.
Törvény születik a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.
1948. június 12. - A "fordulat évében" egyesül a kommunista és a szociáldemokrata párt, létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A többi párt elenyészik. Az ország teljhatalmú ura Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára, miniszterelnök. A katolikus egyház fejét, Mindszenty bíborost koncepciós perben elítélik, államosítják a 10 főnél többet foglalkoztató üzemeket, új alkotmányt fogadnak el, megkezdődik a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása. Koncepciós perekben kivégzik vagy börtönbe zárják a kommunista káderek egy részét is. Az életszínvonal drámaian esik, az elégedetlenség nő.
1949. augusztus 20.
Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkotmánya.
1953. július 4.
Moszkvai utasításra Rákosi helyett Nagy Imre lesz a miniszterelnök, megkezdődik a hibák "kiigazítása". Nagy Imrét 1955 áprilisában leváltják, később kizárják a pártból.
1956.
október 23-november 4.
Forradalom és szabadságharc a belpolitikai élet demokratizálásáért, a nemzeti függetlenségért. november 1-jén Nagy Imre kormányfő bejelenti Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből;
Kádár János november 4-én bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását, és behívja a szovjet csapatokat. A forradalmat leverik, a példátlanul véres megtorlás több mint kétszáz életet követel, (általános, de nem teljes) amnesztiát csak 1963-ban hirdetnek. Letartóztatják a jugoszláv nagykövetségen menedéket kérő, de azt elhagyó Nagy Imrét és társait is.
1958. június . 16.
A halálra ítélt Nagy Imrét és társait kivégzik.
1959. március 19-én megkezdődik és
1961. február 19-re befejeződik a mezőgazdaság szocialista átszervezése.
1960. április 1.
Részleges amnesztia
1962. november 20-24.
Az MSZMP VIII. kongresszusa megállapítja, hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása.
1963. március 22.
Általános közkegyelem
1964. szeptember 15.
A Vatikán és Magyarország megbízottainak megállapodása Magyarország és a katolikus egyház viszonyáról.
1966. május 27.
Az MSZMP KB határozatot hoz az új gazdasági mechanizmusról.
1968. augusztus 21.
Magyarország a Varsói Szerződés tagállamaként részt vesz Csehszlovákia szovjet megszállásában, a "prágai tavasz" leverésében. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése visszaesik.
1971. szeptember 28.
Mindszenty József végleg elhagyja Magyarországot, és Rómába távozik.
1974. február 14.
A minisztertanács döntése a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről.
1978. január 6.
Az Egyesült Államok visszaadja a második világháború után Amerikába került Szent Koronát és a koronázási jelképeket.
1985. június 14-16.
A "létező szocialista rendszer" társadalmi ellenzékének monori találkozója.
Az átmenet és a rendszerváltozás Magyarországa (1987-2000)
1987. szeptember 27.
Létrejön a Magyar Demokrata Fórum, amely
1988-ban független társadalmi szervezetté alakul.
1988.
március 30. Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz);
az MSZMP május 20-22-i pártértekezletén felmentik Kádár Jánost a főtitkári tisztségből;
november 13-án a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ).
1989.
január 28.
Pozsgay Imre 1956-ot népfölkelésnek nevezi;
március 4-én újraalakul a Független Kisgazdapárt (FKGP);
március 23-án megalakul az Ellenzéki Kerekasztal;
az Országgyűlés november 24-26-i ülésszakán Németh Miklós lesz a miniszterelnök;
június 13-szeptember 18-ig politikai egyeztető tárgyalások folynak az MSZMP,
az Ellenzéki Kerekasztal, a társadalmi szervek és mozgalmak (harmadik oldal) között a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtéséről, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakításáról;
június 16-án, kivégzésük évfordulóján újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait;
július 6-án meghal Kádár János, jelképesen is véget ér a nevével fémjelzett korszak;
szeptember 10-én a magyar kormány megnyitja nyugati határát az NDK-menekültek előtt. (Ősszel leomlik a két világrendszer közötti "vasfüggöny", sorra megbuknak a kelet- és közép-európai szocialista rendszerek.)
1989. október 23.
Kikiáltják a köztársaságot
1990. március 12-től június 30-ig
a szovjet csapatok kivonulása
1990. március 25-től április 8-ig
az első szabad többpárti parlamenti választások, az MDF győzelme.
1990. május 23.
Antall József lesz a miniszterelnök.
1990. augusztus 3.
Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke.
1990. október 25-28.
Taxisblokád Magyarországon.
1993.
március 29. Magyarország az EFTA társult tagja.
május 11. Magyar-ukrán alapszerződés.
szeptember 4. Horthy Miklós újratemetése Kenderesen.
december 12. Antall József halála.
1994.
február 8-án Magyarország aláírja a januári brüsszeli NATO csúcson elfogadott ?Partnerség a békéért" program keretdokumentumát;
április 1-jén a hivatalos EU-csatlakozási kérelem benyújtása Athénban;
májusban a választások az MSZP győzelmével érnek véget. Horn Gyula alakít kormányt koalícióban az SZDSZ-szel.
1995.
március 12. A Bokros-csomag bejelentése
március 19. Magyar-szlovák alapszerződés
április 19. Magyar-szlovák Duna-egyezmény
május 7. Az OECD 27. Tagja Magyarország
július 26. Az EU-kérdőívek átadása
szeptember 6. Hazánkba látogat II. János Pál
szeptember 16. Magyar-román alapszerződés.
szeptember 25. Diáktüntetések a felsőoktatási tandíj ellen.
1996. január 13. Clinton elnök Taszáron
1997. december 13. Luxembourgban az EU állam- és kormányfői deklarálják, hogy 1998 tavaszán megkezdik a kormányközi csatlakozási tárgyalásokat.
1998. május 10. és május 24.
A Fidesz Magyar Polgári Párt győz a választásokon;
kormányfő Orbán Viktor
1999. március 12.
Magyarország NATO-tag
2000. január 1.
Millenniumi év kezdete
2000. február 2.
Ciánszennyezés a Tiszán
2000. június 5.
Mádl Ferenc a köztársasági elnök
2002.
április 7 és 21 . A Magyar Szocialista Párt győz a választásokon; a miniszterelnök Medgyessy Péter
október 20. Önkormányzati választások Magyarországon (részvétel: 51,06%)
2003.
április 12. Az eredményes EU-népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a IGEN választ adott;
április 16. Az athéni csúcsértekezleten Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a csatlakozási szerződést
2004.
május 1. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz
(Forrás: Magyarország.hu, MTI Rt. Sajtóadatbank, EngelPál-Szakály Ferenc-Kosáry Domokos: Magyarok Európában, Sulinet)

 

Ugrás vissza Ugrás vissza...