Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Budapest

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

A világ egyik legszebb fekvésű városát a Duna hatalmas folyama szeli ketté és osztja a hegyes-völgyes Budára és a síkvidéki Pestre. A kétmilliós metropolisz Duna-parti panorámáját az UNESCO a világörökség részeként tartja számon.
Budapest sajátosságai:
  • 50 000 évvel ezelőtt is lakták, de mai nevét csak 128 éve kapta: 1873-ig nagyobb alkotórészei (Óbuda, Buda és Pest) külön városnak számítottak.
  • Hegyei alatt összefüggő barlangrendszer húzódik, hévízforrásokból feltörő gyógyvízzel: a 80 hőforrás napi 70 millió liter termálvize 12 gyógyfürdőt táplál.
  • Műemlékei között megtalálhatók kétezer éves római amfiteátrumok, négyszáz éves török fürdők, és a sajátosan magyar jellegű, XIX. század végi szecessziós épületek.
  • Egységes városképe - mely sokakat Párizsra, Bécsre emlékeztet - a XX. század elején eklektikus stílusban épült elegáns bérpalotáknak köszönhető.
  • Európa legnagyobb parlamentje, a 691 helyiségből álló, neogótikus palota - belsejében aranydíszes termekkel - 268 méter hosszan uralja a pesti Duna-partot.
  • Közlekedése is szolgál kuriózumokkal: a kontinens első földalatti vasútja 105 éve köti össze a Belvárost a Városligettel, a világ harmadik hegyi vasútja és egy gyermek-vasutasokkal működő erdei kisvasút közlekedik a budai hegyekben.
  • A kultúra kedvelőinek a választás gondot okozhat: 237 műemlék, 223 múzeum és galéria, 35 színház, 90 mozi, 2 operaház, 12 hangversenyterem, közel 200 szórakozóhely változatos programja, az utazási irodák autóbuszos, hajós és gyalogos városnéző kirándulásai a Budapestre érkező számára egyéni igényekhez igazodó kínálatot jelentenek az év 365 napján.
A város legfontosabb látnivalói:
A Budai Várhegy és környéke
A XIV. században épült, majd négyszáz évvel később barokk stílusban átépített királyi várpalota (Szent György tér) hétszáz éven át a magyar királyok lakhelye volt, ma Budapest leglátogatottabb múzeumainak, galériáinak ad otthont.
A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészettörténet keresztmetszetét adja a X. századtól napjainkig: középkori és reneszánsz kőtár, gótikus faszobrok, táblaképek, szárnyasoltárok, a reneszánsz és a barokk művészet alkotásai, XIX-XX. századi festészet, szobrászat és éremművészet. A Habsburg nádori kripta vezetéssel tekinthető meg.
A budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum Buda középkori királyi várpalotájának helyreállított részei, kápolnája, gótikus szobrai, Budapest történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások.
Azország legnagyobb könyvtárában, az Országos Széchényi Könyvtárban középkori kódexek és Mátyás király Corvináinak leggazdagabb gyűjteménye, időszaki kiállítások várják az érdeklődőket.
A Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum - a kortárs művészet jeles alkotásait tárja a látogatók elé.
Várnegyed
A kőcsipkés tornyú budai főtemplom a Mátyás-templom (Nagyboldogasszony-templom, Szentháromság tér 2.) koronázó templom volt és királyi esküvők színhelye. A XIX. század eleji neogótikus átalakításán a kor legnevesebb művészei dolgoztak. Altemplomában egyházművészeti gyűjtemény (kőtár, ereklyetár, kincstár, a Szent Korona pontos mása), tavasztól őszig hangversenyek. Halászbástya (Szentháromság tér) a középkori falakra emelt héttornyú neoromán bástyarendszer remek kilátást nyújt a városra. Hátterében a domonkosok Szent Miklós Temploma és Kolostora, melyek XIII-XV. századi maradványait bravúros építészeti megoldással az elegáns Hilton hotel belsejébe építették. A Dominikánus Udvar szabadtéri előadások színhelye.
Szemben a Magyar Borok Háza pincéjében az ország csaknem összes bora megkóstolható. A Várnegyed két bejáratát: a Bécsi Kapu teret és a Dísz teret összekötő - Táncsics Mihály, Fortuna, Országház, Úri - utcák és a Tóth Árpád sétány szinte minden polgárháza középkori alapokon épült műemlék; egyedi művészeti értékük a kapualjak gótikus ülőfülkéi.
A Várhegy alatti 12 kilométeres barlangrendszer 1800 méteres szakasza, a Várbarlang (Országház u. 16.) vezetéssel bejárható.
A Hadtörténeti Múzeum (Tóth Árpád sétány 40.) a magyar hadtörténelem, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Fortuna u. 4.) a magyar vendéglátás és idegenforgalom emlékeit, a Középkori Zsidó Imaház (Táncsics M. u. 26.) a budai zsidóság életmódját mutatja be.
A Zenetörténeti Múzeum (Táncsics M. u. 7.) a barokk Erdődy-Hatvany-palotában lelt otthonra a hangszer-különlegességek és a nagy magyar zeneköltő, Bartók Béla (1881-1945) kéziratainak gazdag gyűjteménye.
Gellérthegy
Kevés világváros közepén emelkedik egy természetvédelem alatt álló hegy, mélyében gyógyító forrásokkal, melyek vizét három, a hegy lábánál épült fürdő hasznosítja: az ország legelegánsabb gyógyfürdője, a Gellért (Kelenhegyi út 2-4.) termál-, kád-, pezsgő- és hullámfürdő, uszoda, strand. A két török kori fürdő: a Rudas (Döbrentei tér 9.) és a Rác Gyógyfürdő (Hadnagy u. 8-10.) termál-, gőz- és kádfürdő. A Rudasnak uszodája is van.
A hegy tetején 1851-ben katonai erődítménynek épült Citadella ma a turizmust szolgálja, kilátóteraszáról a város teljes panorámája élvezhető.
Városliget
A pesti Belvárosból érdemes gyalogosan kisétálni a nyílegyenes Andrássy úton, melynek mindkét oldalát művészi igényességgel tervezett, XIX-XX. századi eklektikus paloták szegélyezik. A főváros legjelentősebb parkjának nevezetes épületeit az ország fennállásának 1896-ban ünnepelt, ezer éves évfordulójára emeltette a lelkes fővárosi polgárság.
Az impozáns Hősök terén Gábriel arkangyal emeli 36 méteres magasba a magyar történelem rendkívüli jelentőségű ereklyéjét, a Szent Koronát, a millenniumi emlékmű központi szoborcsoportja a honalapító hét törzsnek és vezérüknek, Árpádnak állít emléket, az oszlpocsarnokban magyar királyok, az ország függetlenségéért harcoló hadvezérek és politikusok szobrai állnak, körbefogva a hazáért életüket áldozó hősök emlékművét.
A téren áll az ország legfontosabb képzőművészeti gyűjteménye, a Szépművészeti Múzeum, régi képtárában a Spanyolországon kívüli legnagyobb spanyol festészeti gyűjteménnyel és világhírű művészek alkotásaival: Bellini, Brueghel, Corregio, Dürer, El Greco,Giorgione, Goya, Murillo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Tiziano, Velasquez. A XIX. századi gyűjteményben Delacroix, Gauguin, Monet, Renoir, Corot művei teszik nemzetközileg is jelentőssé gyűjteményét.
Az ország legnagyobb kiállítóterme a Műcsarnok szemközti épülete, a legjelentősebb időszaki kiállítások méltó színhelye.
Vajdahunyad vára (a Széchenyi-szigeten felépített épületegyüttes) a román stílustól a barokkig a történelmi Magyarország néhány híres épületének hű mását fűzte csokorba. Leghangsúlyosabb eleme az erdélyi Vajdahunyad vára (ma Románia), reneszánsz díszudvara nyaranta hangversenyek színhelye. 1986-ban - a világon elsőként - itt jött létre a Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendkívül gazdag gyűjteménye. A csónakázó-tó nyáron a romantikus csónakázás, télen a korcsolyázás örömeit nyújtja.
A Széchenyi Gyógyfürdő (Állatkerti körút 11.) Európa legnagyobb gyógyfürdője: termál-, gőz-, és kádfürdő, uszoda, strand. A Közlekedési Múzeum (Városligeti körút 11.) Európa egyik legrégibb közlekedéstörténeti gyűjteménye.
A világon is az elsők között alakult meg a most 135 éves Fővárosi Állat- és Növénykert, műemlék épületei a magyaros szecesszió nagyszerű alkotásai. Szomszédságában a főváros legelegánsabb étterme, a Gundel a magyar vendéglátásban fogalommá vált család nevét viseli ma is. A Városliget két népszerű szórakoztató intézménye a Fővárosi Nagycirkusz és a Vidám Park, benne az Europa Nostra-díjjal kitüntetett, felújított százéves körhinta.
Margitsziget
Budapest legértékesebb parkja a Margit híd (közepéről a főváros egyik legszebb esti panorámája nyílik) és az Árpád híd között húzódó, 2 kilométer hosszú zöld oázis több száz éves fáival, a rózsakert színes virágszőnyegével, a hangulatos japánkert termálvizű tavával és vízesésével. A gyerekek kedvence a Vadaspark, a Hajós Alfréd Sportuszoda (rangos sportversenyek színhelye), a nyári örömöket adó Palatinus Strandfürdő. A víztorony lábánál nyári zenés előadások kedvelt színhelye a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Mindez együtt a kikapcsolódás, szórakozás teljes körét nyújtja. Hétszáz éves műemlékei a domonkos és a ferences templom és kolostor romjai, a premontrei kápolna tornyában az ország legrégibb harangja szól. A sziget nevezetességeinek felfedezését szolgálják a főszezonban közlekedő minibusz és a bringó-várnál - a sziget északi végén, a szállodáknál - egész évben kölcsönözhető társas biciklik, a bringóhintók. (autóforgalom elől zárva, 26-os busz a Nyugati térről).
Óbuda
Budapest kétezer éves római kori elődje, Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai, a két amfiteátrum, mozaikdíszes villák, katonai fürdő, a vízvezeték kőpillérei a város északi részén találhatók. Összefüggő romterület az Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 139.), legértékesebb emlékei a faragott kövek, falfestmények, ókori orgona.
Az óbudai főtér egyedi hangulatát földszintes házai, hangulatos éttermei és értékes múzeumai adják.
A Varga Imre Múzeum (Laktanya u. 7.) a híres szobrász (1923), a Vasarely Múzeum (Szentlélek tér 6.) pedig az op-art megteremtőjeként világhírűvé vált Vásárhelyi Győző teljes életművét öleli fel, míg a Kiscelli Múzeumban (Kiscelli út 108.) a fővárosról készült műalkotások és a XX. századi magyar képzőművészet rendkívül gazdag gyűjteménye látható.
A közeli Hajógyári-szigeten állt a római helytartók palotája, mai vonzereje az augusztusi Szigetfesztivál egyhetes könnyűzenei eseménysorozata.
Egyéb látnivalók:
Országház (Kossuth Lajos tér)
Az ország legnagyobb és legdíszesebb épülete Steindl Imre tervezésében 1885-1902 között épült. A 96 méter magas, 118 méter széles remekműben 10 udvar, 29 lépcsőház, 27 kapu és Európa első távfűtési rendszere kapott helyet. A Magyar Országgyűlés és a kormányhivatalok székhelyén őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Helyi vezetővel, csoportosan látogatható.
Magyar Állami Operaház(Andrássy út 22.)
A leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós pompás alkotása 1864 óta a magyar zenei élet központja. Freskódíszes belsejét, 1200 fős nézőterét, színpadtechnikai berendezéseit csoportos látogatás során lehet megtekinteni. Műsorán szeptembertől júliusig naponta előadások szerepelnek, augusztusban a Budapesti Opera- és Balettfesztivál, szilveszterkor operabál és újévi koncert.
Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum körút 14-16.)
A magyar klasszicista építészet legszebbje, 1846-tól az ország legfontosabb közgyűjteményeként őrzi a magyar nép történetét bemutató emlékeket az őskortól napjainkig.
Szent István Király-Bazilika (Bajcsy-Zsilinszky út)
A basilica minor rangjára emelt neoreneszánsz templom a főváros első, az ország második legnagyobb temploma, harangjánál sincs nagyobb hazánkban. A Szent Jobb-kápolna féltett kincse az első magyar király, Szent István (1000-1038) ereklyéje, 1000 éve épen maradt jobb kézfeje. A kincstárban egyháztörténeti emlékek láthatók a toronyerkélyről pompás körpanoráma nyílik a városra.
Belvárosi Plébániatemplom (Március 15. tér)
A város első templomának egyedülálló érdekessége, hogy belsejében a romántól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus emlékei megtalálhatók.
Dohány utcai Zsinagóga (Dohány u. 2.)
A közelmúltban felújított épület Európa legnagyobb zsinagógája, kitűnő akusztikája alkalmassá teszi hangversenyeke megrendezésére is. Udvarában a zsidó múzeum Közép-Európa egyik páratlan értékű judaika gyűjteménye, a zsidó kultúra kutatóközpontja.
A város török kori emlékei:
Kiemelkedik a mohamedán zarándokhely, a rózsadombi Gül Baba-türbe (Mecset u. 4.) és a kupolás Király Gyógyfürdő (Fő u. 82-84.): termál-, kád- és gőzfürdő.
A magyar szecesszió legszebb alkotásai az Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) gazdag gyűjteménnyel, a Szervita tér lakóépületei (V. ker., pesti Belváros), a volt Posta Takarékpénztár (V. ker., Hold u. 4.), a Magyar Állami Földtani Intézet (XIV. ker., Stefánia út 14.), a Kőbányai Római Katolikus Plébániatemplom (X. ker., Szent László tér 25). Kitűnik építészeti megoldásával a Vásárcsarnok (Fővám krt.1-3.) és a Dunán átívelő kilenc híd, köztük az első, az 1849-ben épült Széchenyi-Lánchíd. A magyar szecesszió érdekes kísérlete volt a kistisztviselők részére épült, geometriai szabályossággal kialakított Wekerle-telep Kispesten, a XIX. kerületben. A város déli részén fekvő Budafok jó termést adó szőlőhegyei miatt lett a bor és a pezsgő városa pincelabirintusával és a Törley Pezsgőgyár Múzeumával (Kossuth L. u. 82-94.). Budafok határában található a kommunizmus alatt készült köztéri szobrok egyedülálló gyűjteménye, a Szoborpark Múzeum (Balatoni út - Szabadkai út sarok). A Nagytétényi Kastélymúzeumot (XXII. ker., Kastélypark u. 9-11.) érdekes bútorkiállítása, a Campona bevásárlóközpontot a tenger élővilágát bemutató tropicariuma miatt érdemes programba iktatni. A Budapesti Botanikus Kert (VIII. ker., Illés u. 25.) 6000 növény otthona. A gyermekek öröme a Csodák Palotája (XIII. ker., Váci út 19.), mely Közép-Európa első interaktív tudományos játszóháza, valamint a Magyar Vasúttörténeti Park (XIV. ker., Tatai út 95.) vezethető járművei.
Budapest sajátossága, hogy a budai oldal egyúttal a főváros zöldövezete is, nevezetes kirándulóhelyekkel: a János-hegy, a Normafa, a Széchenyi-hegy, a Kis- és a Nagy-Hárshegy, a Remete-hegy és a Hármashatár-hegy, a Budakeszi Vadaspark - mind a Budai Tájvédelmi Körzet részei. Bejárásukra javasolt útvonal: a Fogaskerekű Vasúttal (a Moszkva tértől 1 megálló az 56-os villamossal) a Széchenyi-hegyre, majd a Gyermekvasúttal a Hűvösvölgybe. A vasút érinti Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (526 m), innen libegővel lehet lejutni a Zugligetbe, majd a 158-as busszal vissza a Moszkva térre. A főváros 2 látogatható barlangja az 500 méteren bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlang (II. ker., Szépvölgyi út 162) és a 300 méteren látogatható Szemlőhegyi-barlang (II. ker., Pusztaszeri út 35.) - gyógybarlang is - az óbudai Kolosy térről közelíthető meg, autóbusszal.
(Forrás: Magyar Turizus Rt.)
Ugrás vissza Ugrás vissza...