Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Budapest környéke

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Dunakanyar

Nevezik a "magyar Wachau"-nak, mások szerint a Rajna-völggyel vetekszik tájszépségekben a Duna kanyarulata mellett kialakult, a fővárostól északra fekvő üdülő-övezet. A középkori magyar történelem jelentős eseményei játszódtak le királyaink családi birtokterületén, gazdag történeti-, kulturális-, és műemléki értékeket hagyva az utókorra.

Kilátás a Dunakanyarra Dobogókőről

Börzsöny-hegység

Vizek hegysége a vadregényes Börzsöny, több mint 335 forrással, sebes vizű patakokkal. Kialudt vulkáni csúcsok, szakadék-szerű völgyek, szurdokok, meglepő sziklaalakzatok fogadják a vándort a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetben. A 939 méter magas Csóványosról messzi vidékre ellátni csakúgy, mint a Hegyes-Tetőről, ahonnan a Dunakanyar belátható. A hegység gazdag növény-, és állatvilágát, néprajzát, régészeti leleteit Szobon, a Börzsöny Múzeum (Szent László u. 14.) mutatja be. A Nagy-Hideghegyen sífelvonó működik. Hangulatos kis hegyifaluja Nagybörzsöny, ahol már a XIII. században állt Árpád-kori falusi templomaink egyik legszebbike, a fallal kerített Szent István Templom és a bányásztemplom (József A.u.1.), működik a vízimalom (Széchenyi tér 10.) a felújított kisvasút Nagyirtáspusztára visz a börzsönyi erdőkön át. Híres búcsújáróhely Márianosztra, a magyarok nagyasszonya plébániatemplomban július-, és december első hétvégéjén és szeptember elején tartják a búcsúkat.

Dömös

Az első magyar uralkodóház, az Árpád-házi királyok kedvelt tartózkodási helye volt a Dunakanyar egyik legszebb pontján épült királyi palota. A Prépostsági templom rekonstruált altemploma (Béla király utca) a magyar építőművészet nemzetközi értékű román-kori emléke, a helytörténet a Dömösi Galériaban (Táncsics u.2.) követhető nyomon, a lovagkorra a dömösi lovas hadijátékok emlékeztetik a július elején idelátogatót.

Esztergom

A Magyar Katolikus Egyház fejének, az esztergomi érseknek székhelye a Duna-parti város, melynek 972-ben épült várában az első magyar király, honalapító Szent István (1000-1038) született.

Esztergom, Prímási Székesegyház, az ország legnagyobb temploma

Jelképe a Vár-hegyet uraló, a XIX. században klasszicista stílusban átépített Prímási Székesegyház (Szent István tér) az ország legnagyobb temploma, a világ legnagyobb, egy darab vászonra festett oltárképével. Egyedülálló érdekessége az egyetlen, épségben megmaradt magyar reneszánsz épület, a XVI. század eleji vörösmárvány Bakócz-Kápolna- 300 évvel idősebb, mint a templom maga. A magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye a 400 ötvösremeket és textíliát őrző főszékesegyházi kincstár felbecsülhetetlen értékei a szarvserlegek, miseruhák, a gótikus műremekként ismert Suky-kehely és a drágakődíszes aranykincs, Mátyás király Kálváriája. Az altemplomban a mártírként tisztelt Mindszenthy József hercegprímás sírja, zarándokhely. A Bazilika szomszédságában a románkori királyi palotára a királyi házikápolna, a freskódíszes várkápolna és a rózsaablak emlékeztet, az Árpád-házi királyok palotájának helyreállított termeiben a Vármúzeum (Szent István tér 1.) kiállítása az esztergomi vár történetét mutatja be. A magyar katolikus egyházfő otthona a Primási Palota (Berényi Zs.u.2.), ahol az ország legértékesebb vidéki gyűjteménye, a Keresztény Múzeum is található a középkori magyar művészet megmaradt kincseivel: az 1427-ben festett Kálvária-oltár, és a Garamszentbenedeki Úrkoporsó. A rendkívül gazdag külföldi anyagban valamennyi képzőművészeti ág remekművei - az itáliai kora-reneszánsz festészettől a modern egyházi festészetig - megtalálhatók.

A Széchenyi tér barokk hangulatát a polgárházak és a városháza épülete adja, barokk stílus uralja a Vizivárost is, jellegzetessége a kéttornyú ferences templom, mellette a rendház (Pázmány Péter u.18.) épülete. A Balassa Bálint Múzeum (Mindszenthy tér 5.) XVI. századi kincslelete és a Duna Múzeumban (Kölcsey Ferenc u. 2.) a Duna és a magyar vízgazdálkodás történetét bemutató kiállítás érdemelnek figyelmet. A XIX. századi magyar közélet-, és irodalom legjelesebbjei hagyták kézjelüket a Babits Mihály Emlékház (Babits Mihály u. 11.) "autogramfalán". Júniustől augusztusig íveli át a nyarat az Esztergomi Várszínház eseménysorozata, augusztusban a nemzetközi gitárfesztivál a vonzó program.

Fót

Messziről látszó Római Katolikus Plébániatemploma a hazai romantikus építészet legjelesebb alkotása: festett kazettás mennyezete, altemplomának carrarai márvány szobrai és csodálatos fekete gránit, intarziás oltára miatt érdemes megtekinteni.

Nagymaros

A visegrádi oldal legteljesebb panorámája a középkorban alapított, ma a dunai vízi élet egyik központját jelentő település julianus-kilátójából tárul fel (Hegyestető, 482 m) (autókomp a balpartra/. A római katolikus templom (Szent Imre tér) a XIV.századi gótika becses emléke.

Pilis-hegység

Barlangjait már az ősember is kedvelte, a rómaiak őrtornyokat építettek a Duna mentén, a ma turistái vadregényes tájai miatt keresik. Legmagasabb pontja a Pilis-Tető (756 m), a Pilisi Tajvédelmi Körzetet az UNESCO 1981-ben bioszféra rezervátummá nyilvánította. A Pilisi Parkerdő - kirándulók paradicsoma , a Dera-patak szurdok völgye Pilisszentkeresztről, az ősi kultuszhely holdvilág-árok Pomázról közelíthető meg. Több túraút indul Dömösről. A félelmetesen szép Rám-Szakadék végigjárása csak bátrabbaknak ajánlott, de a Kő-Hegy és a Vadálló-kövek fantasztikus szikla-alakzatai, a Prédikáló-Szék teljes dunakanyari panorámát kínáló kilátója, a Búbánat-Völgy és tájszépségei, a Hideglelős Kereszt és a 700 méteres Dobogókő kilátója és turistamúzeuma minden évszakban, sípályái télen keresettek.

Szentendre

Girbe-gurba utcái, hét templomtornya, színpompás házai, szűk sikátorai, a csak itt uralkodó mediterrán hangulat és kéttucatnyi múzeuma teszik a Duna-parti várost a Dunakanyar leglátogatottabb turistaközpontjává.

Szentendre a Dunakanyar leglátogatottabb turistaközpontja

A török elöl menekülő, a XIV- XVII. században itt letelepedett szerb kolóniák templomai közül négy ma is a pravoszláv egyházé: A rokokó Blagovesztenszka-templom (Fő tér), Pozsarevacska-templom (Kossuth u.1.), Preobrazsenszka-templom (Bogdányi út 42.), és a díszes kapuzatú főtemplom, a Belgrád-Székesegyház vagy Saborna) Alkotmány u.), a Katolikus Egyház vette át a Csiprovacska (Péter-Pál) templomot (Dumtsa J.u.), az evangélikusoké az Opovacska (Rákóczi u.14.) templom. A Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum (Pátriárka u. 5.) ikonjai, ötvösmunkái és más kincsei kiegészítik a szerb templomok látnivalóit. A Várdombon emelt, a XIII-XIV. századi Római Katolikus Plébániatemplom (Templom tér) falán az ország egyik legrégebbi napórája. Itt minden a nosztalgiát kereső turistát szolgálja: az üzletek, éttermek, cégérek, a Fő tér műemlék-épületei, a házdíszek, az önmagukat kínáló fotó-témák és az ország egyik legnépszerűbb múzeuma a Kovács Margit Múzeum (Vastagh György u. 1.) - a keramikus művésznő (1902-77) bájos figuráival a jóság, szépség, emberség forrásaiból táplálkozó igaz művészet élményét nyújtja látogatóinak. A XIX. század legtehetségesebb magyar művész-családja, Ferenczy Károly (1862-1917) és ikergyermekei: a gobelinszövő Noémi, a szobrász Béni és a festő Valér, valamint felesége művei a Ferenczy Múzeumban (Fő tér 6.) láthatók. A Szentendrei Festők Társasága 1928.évi megalakulása óta a Szentendrei iskolához kötődő vagy a városban élt, XX. századi művészek életmű-kiállításai a legszebb műemlékházak értékes látnivalói: Ámos Imre- Anna Margit Múzeum (Bogdányi út 12.), Barcsay Gyűjtemény (Dumtsa J.u. 10.) Czóbel Múzeum (Templom tér 1.) Kerényi Múzeum (Ady Endre u. 5.), Kmetty János Múzeum (Fő tér 21.), Vajda Lajos Emlékmúzeum (Hunyadi János u. 1.) Boromisza Emlékszoba (Duna korzó 4.) Az egykori szerb, XVIII. századi kereskedőházban a Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) és a Művésztelepi Galéria (Bogdányi út 51.) a városban ma alkotó művészek időszaki kiállításait tárja a látogató elé. A Szabó Marcipán Múzeum (Dumtsa J.u.14.) az édes alapanyag fantáziadús bemutatását, a Dobos Cukrászati Múzeum az igazi dobostortát kínálja. A Népművészetek Házában (Rákóczi u. 1.) Pest megye néprajza, a Római Kőtárban (Dunakanyari körút 1.) a I-IV. századi Ulcisia Castra város antik leletei láthatók. A Művészet- Malom (Bogdányi u.32.) a kortárs művészetek élő műhelye: a kiállításokat vonzó programok szinesítik.A Babamúzeum (Sas u.18.) a gyermekeknek, a Nemzeti Bormúzeum (Bogdányi út.10.) a jófajta borok kedvelőinek, az Ars Amandi Panoptikum (Malom u.4/A.) minden korosztálynak élményt jelent. A Közlekedési Múzeumban (HÉV állomásnál) a tömegközlekedési járművek páratlanul gazdag kollekciója az érdekesség. Magyarország legnagyobb néprajzi gyűjteménye a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztaravodai út 1., a központtól 3 km), ahová az ország minden részéből szállítják a megőrzésre méltó népi műemlékeket: elkészülte után 10 tájegységben, 340 épület mutatja be a magyar népi építészet sajátosságait. Jelenleg 7 tájegység, egy görög katolikus templom és egy református kőkert látogatható. Az áprilistól októberig nyitva tartó múzeumban hétvégeken népi mesterség-bemutatókat tartanak, és megülik a magyar néphagyományban fontos "jeles-napok"-at. A kortárs képző-, és iparművészek helyben meg is vásárolható alkotásai 13 galériában láthatók. Az igényes szórakozást szolgálja -évtizedek óta- műfaji sokszínűségével a Szentendrei Nyár és a Szentendrei Teátrum előadás-sorozata. A turizmus jó lehetőségeit kínáló, 31 km hosszú Szentendrei-Szigetre kompjárat, Tahinál híd vezet, 4 települése közül a golfpályával rendelkező Kisoroszi a leglátogatottabb.

Vác

Ide "robogott" - 30 kilométeres sebességgel - az ország első vasútja Pest városából 1846-ban és itt épült az ország egyetlen diadalíve, a kőkapu Mária Terézia Habsburg császárnő 1764. évi látogatásakor - két jellegzetes esemény a Duna-parti püspöki székhely 1000 éves történetéből.

A Konstantin teret a püspöki székesegyház impozáns, klasszicista épülete uralja, a Püspöki Palota (Migazzi tér 1.) a XVIII. század alkotása, a Piarista Templom és Rendház (Szentháromság tér) különösen értékes tabernákuluma érdemel figyelmet. Az ország egyik legszebb barokk tere a Március 15. tér, valamennyi háza műemlék. A fehércsuhás domonkosokról kapta nevét a Fehérek Temploma (24.) oltára gazdagon díszített rokokó műremek, a kriptájában fellelt leletek az európai ritkaságnak számító "memento mori", XVI-XVIII. századi temetkezési emlékeket bemutató kiállításon (a Március 15. tér 19. sz. ház középkori pincéjében) láthatók. Templomnak épült, ma tárlatoknak ad otthont a Görög templom kiállítóhely (Március 15. tér 19.) A város évezredes történetének emlékei a Hincz Gyula Gyűjteményben (Káptalan u. 16.), régészeti leletek és borászati kiállítás a Középkori Pincében (Széchenyi u. 3.) látható. Búcsújáróhely a Hétkápolna (Derecske dűlő 2.), a honvéd emlékmű az 1848-as szabadságharc hőseire emlékeztet, a Gombás-patak hídja az egyetlen, szobrokkal díszített barokk kőhíd az országban. Kellemes a séta a szépen parkosított Duna-parti sétányon.

Vácrátót, botanikus kert, az ország legnagyobb élőnövény-gyűjteménye a 12 000 fajnak ad otthont

Vácrátót

Az ország legnagyobb élőnövény-gyűjteménye a 12 000 fajnak otthont adó botanikus kert rendszertani gyűjteménnyel, vízimalommal, fahidakkal átívelt csörgedező patakkal. A Vigyázó-Kastély előtt nyaranta nagyzenekari hangversenyeket tartanak.

Verőce

A XIX. század végétől népszerű üdülőhely nevezetessége a neves keramikus Gorka Géza (1894-1971) villájában berendezett kerámiamúzeum (Szamos u. 22.) A Verőcével egybeépült Kismarosról indul a Szokolya-Királyrét felé közlekedő börzsönyi kisvasút.

Visegrád

"Visegrádról, a földi paradicsomból" - így keltezte levelét, a fényhez és pompához szokott pápai követ, aki vendégként közelről látta a 350 szobás, két emeletes, vörösmárvány díszkutakkal díszített csodálatos építményt, a nagy reneszánsz uralkodó, Mátyás király (1458-1490) palotáját. A kétemeletes, 350 szobás gigantikus épület egyike volt kora legfényesebb királyi lakhelyeinek. A 15 méteres törmelék alól kiásott palota reneszánsz díszudvarát és az ünnepeken bort folyató Herkules kutat hitelesen rekonstruálva építették újra a régészek. Az eredeti kutakat és szobrokat őrzi a XIII. századi, ötszintes Salamon-torony (Salamon-torony u.), Közép-Európa egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt románkori lakótornya, udvara hadijáték-bemutatók színhelye. A torony része a Duna-menti XIII.századi vízibástyát és a Várhegy tetején lévő várat erős várfalakkal összekötő védelmi rendszernek, mely az 1316-tól Budáról idehelyezett királyi székhelyet védte. Az 1245-55 között épült fellegvárban őrizték 200 éven ét a Szent Koronát és itt rendezték meg az "első Közép-Európai csúcstalálkozót", ahol a résztvevő országok Bécset kiiktató gazdasági szerződést kötöttek. A pompás dunakanyari panorámát nyújtó vár helyreállított termeiben történeti kiállítások láthatók.

A környező magaslatokon három látványosság jelentős: a 330 körül épült római katonai tábor maradványai a Sibrik-dombon, a Fekete-hegyen a Nagyvillámi kilátó, a Mogyoróhegyen a főváros környékének legnagyobb kirándulóközpontja nyári bobpályával, jurtatáborral, kempinggel, erdei vendéglővel, játszóterekkel, vadaskerttel. Az Apátkúti völgyben találjuk az Ördögmalmi-vízesést, a Magda-forrást és az ideális piknik-helyet a Telgárthy-rétet. A Lepence-völgy termálvizű kútjára a hegyoldalban teraszos kiképzésű erdei strandfürdő épült, 33 méteres úszómedencével. A középkori lovagkori tornák, erőpróbák világát idézi a Visegrádi Palotajátékok nagy érdeklődéssel kísért 3 napos júliusi rendezvénye.

Zebegény

A Duna nagy kanyarulatában fekvő, varázslatos szépségű táj Szőnyi István festőművészt (1894-1960) remekművekre ihlette, melyek egykori műtermében berendezett emlékmúzeumban (Bartóky út 7.) láthatók. A római katolikus templom (Petőfi-tér) magyar szecessziós építészet szép példája, a hajózástörténeti gyűjtemény (Szőnyi István út 9.) egy zebegényi hajóskapitány gazdag életútjának emlékeiből ad válogatást.

Budapest környéke

Cegléd

Kossuth Lajos, a XIX.század nagyformátumú államférfija és kivételes tehetségű szónoka a városban kezdte toborzó körútját 1848-ban, legimpozánsabb városi szobra (Szabadság tér) -halálának 100. évfordulójára készült-, a New York-i Kossuth-szobor mintájául szolgált. A kormányzó relikviáinak 2000 darabos gyűjteménye a Kossuth Múzeum (Múzeum u.5.) tulajdona. A klasszicista református nagytemplom (Szabadság tér) kertjében látható a Pozsonyból idetelepített Kossuth-erkély a politikusról elnevezett téren áll a klasszicista a Szent Kereszt római katolikus pPlébániatemplom, itt található az ország egyetlen dobmúzeuma.

Gödöllő

Egyike a legnagyobbaknak kastélyaink között a 250 éves királyi kastély (Szabadság tér 1.) - a magyar barokk építészet egyik legjelentősebb alkotása - ahol az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodópárja, Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné, a magyarok kedvelt Sissy-je gyakran és szívesen tartózkodott. A díszlépcsőház, a díszterem, a királyné fogadószalonja-, és toalettszobája, hálószobája, Ferenc József dolgozószobája és dohányzószalonja már visszanyerték régi pompájukat, a díszteremben és a kastély díszudvarán komolyzenei hangversenyeket, fesztiválokat rendeznek. A XVIII.századi a kastélykápolna és a Kálvária, mely az Erzsébet-parkban áll, ahol a gyönyörű királynéra szobrával emlékeznek szeretett magyarjai. A magyaros szecesszió bölcsőjeként emlegetett Gödöllői művésztelep 1901-20 közötti alkotóinak művei a Gödöllői Városi Múzeumban (Szabadság tér 6.) láthatók antik bútorok-, főúri öltözékek és természettudományi kiállítások társaságában. Máriabesnyő Basilika minor rangra emelt kegytemplomát híres zarándokhellyé az oltárán látható, csodatévő 700 éves Mária-kegyszobor tette. A Mogyoród határában felépült Hungaroring-en rendezik meg augusztus közepén a legrangosabb autóverseny, a Forma 1 Magyar Nagydíj futamát.A Galga-mente népművészete ma is élő hagyományt jelent: szinte minden falunak saját népviselete, tájháza és több korosztályt képviselő népitánc-csoportja van.

Gödöllő, Grassalkovich-kastély, a magyar barokk építészet egyik legjelentősebb alkotása

Ócsa

A magyar román-kori építészet egyik legimpozánsabb alkotása a XIII. századi Premontrei Prépostsági Bazilika (Bercsényi u.2.) jelenleg református templom. Az öregfalu nádfedeles parasztházaiban az Ócsai Tájvédelmi Körzet tájháza (Bercsényi Miklós u. 4.) egy hagyományosan berendezett parasztszobában a falu néprajzi értékei és iskolatörténeti kiállítás láthatók. A református temetőben (Temető u.) faragott fejfák, "kopjafák" a sírjelek. Az Öreg-Hegy szőlőiben földbe ásott közel 100 "lyukpincé"-ben tárolják a könnyű ócsai borokat.

Ráckeve

A horgászok és vízisportolók kedvelt üdülőkörzete, a Ráckevei-Dunaág központja, pompás barokk kastélya a ma konferencia-helyszínként működő XVII. századi Savoyai Kastély (Kossuth L. u. 95.). Az ország egyetlen gótikus görögkeleti szerb templomában (Viola u. 1.) szép a csillagboltozat, a rokokó ikonosztáz és a bizánci stílusú középkori freskók. A dunai vízimalmok és -molnárok életét az Árpád Múzeum (Kossuth Lajos u. 34.), a kiskunsági pásztorok hagyományait az Apajpusztai Lovasnapok júliusi rendezvényei mutatják be a látogatóknak. (Dömsöd-Apajpuszta 12 km)

Százhalombatta

A város római-kori nevét viseli a Matrica múzeum (Gesztenyés út 1-3.) 4000 év történelmét a bronzkortól napjainkig bemutató gyűjteménye. Egyedülálló érdekesség az őskori szabadtéri múzeum a 6 hektáros Régészeti Parkban. (István király út 4.) ahol a látogató a bronz-, és vaskori házakban -mintegy időutazást téve- edényt-, és ékszert készíthet, szőhet, fonhat. Az őskori temetkezési szokásokról multimédia show készült, melyet egy 2700 éves halomsírban láthatunk.

 

Zsámbék, a a XIII. századi Premontrei Prépostság templomromja

Zsámbék

Egy 300 évvel ezelőtti földrengés tette rommá a XIII. századi, román-kori Premontrei Prépostság bazilikáját és kolostorát, amely így, templomrom formájában is impozáns látványt nyújt. Kuriózum a török kút (Táncsics u.16.) és az 1200 műtárgyat számláló magángyűjtemény, az ország egyetlen lámpamúzeuma (Magyar u. 18.). Egész nyáron tart a Zsámbéki Szombatok gazdag programot nyújtó rendezvénysorozata.

 
Ugrás vissza Ugrás vissza...