Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Dél-Alföld

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


"Tengersík vidék"- mondta róla nagy költőnk, Petőfi Sándor, aki szerelmese volt a magyar pusztának és a Tiszának, mely életet ad a homokos vidéknek, és halat az itt készülő, utánozhatatlan ízű halászlének. Az országnak ezen a táján süt legtöbbet a nap, és a termálvíz bőkezűen segíti a gyógyulni vágyókat.  
Baja
A Guiness-rekordok könyvébe is bekerült a híres bajai halászlé, melyet kétezer bográcsban főznek a mediterrán hangulatú belvárosban július második szombatján. A Duna és mellékága, a Sugovica ölelésében fekvő, soknemzetiségű kikötőváros - németek, horvátok és szerbek élnek itt évszázadok óta a magyarokkal egyetértésben - egységes, ma is nosztalgikus kisvárosi hangulattal ajándékozza meg a kanyargós utcáin barangolókat. A vásárairól híres kereskedőváros egykori gazdagságát díszes épületei hirdetik: a Városháza (Szentháromság tér 1.) neoreneszánsz épülete, a ferences templom (Bartók B. u. 1.) rokokó oltára és stallumai, a Szent Péter és Szent Pál-templom (Tóth Kálmán tér) oltárképe, a szerb templom (Miklós u.) ikonosztáza és a könyvtárrá alakított zsinagóga (Munkácsy u. 9.) érdemelnek figyelmet. A háromszáz éves város múltját és a halászat történetét bemutató kiállítás a Korinthoszi-csatorna építőjéről, a város szülöttéről, Türr Istvánról elnevezett múzeumban (Deák F. u. 1.) lelt otthonra. A Sugovica szigete turista-paradicsom uszodával, teniszpályával és a Duna-Majna-Rajna vízi út fontos kikötőjével.  
Békéscsaba
Országos hírűvé a rendkívül ízletes "csabai kolbász" és a Kner Nyomdában készült igényes kiadású könyvek sokasága tette a magyarországi szlovákság egyik fő települését, ahol a jellegzetes facsipkés tornácos házak egyike a szlovák tájház (Garay u. 21.) szabadkéményes épülete. 2900 ülőhelyével, 70 méter magas tornyával az ország legnagyobb evangélikus temploma a kitűnő akusztikájú evangélikus nagytemplom (Széchenyi tér; közelében az alig fél év alatt felépült evangélikus kistemplom). A romantikus stílusú Városháza (Szent István tér 7.) udvara nyaranta a Városházi Esték nagysikerű programjainak méltó színhelye. A Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi u. 9.) emlékszobájában a XIX. századi realista festészet legnagyobb művészének 15 alkotása, és a Körös-vidéket bemutató, gazdag régészeti, néprajzi, képzőművészeti és történeti gyűjtemény látható. A Munkácsy Emlékházban (Gyulai út 5.) korabeli bútorok és a művész 21 festménye; a Meseház (Békési u. 17.) gyermekjátékok és bábfigurák változatos tárháza. A Gabonamúzeumban (Gyulai u. 65.) egy békéscsabai tanya mindennapjairól és a gabonafeldolgozás történetéről kap képet a látogató. Különleges élményt jelent a Jézus Szíve-templom (Erzsébethely városrész) 500 négyzetméteres seccója: a hatalmas felületen 530 bibliai személyt örökített meg Patay László festőművész. A gasztronómia is helyet kapott a város jellegzetességei között: egyre népszerűbb az októberi kolbászfesztivál.  
Bugac
Az UNESCO által biorezervátummá nyilvánított, 11 000 hektárnyi Bugacpuszta a 9 egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park leglátogatottabb része. Az itt kiépült turisztikai központokban tartott rendszeres lovasbemutatók (lovas ügyességi bemutatók, lovaglás, kocsizás) leglátványosabb része a méneshajtás és a "Puszta-ötös" lélegzetelállító mutatványa. A vad vágtában száguldó lovak patáinak dobogását és a rendkívüli egyensúlyérzéket kívánó produkciót (5 vágtató ló hajtója a két hátsó hátán állva egyensúlyoz) sokáig őrzi az emlékezet. A pásztorok mindennapjait, a kunyhókészítést, a pásztorfaragásokat a Pásztormúzeum (Bugacpuszta) kiállítása szemlélteti, míg az alföldi erdők történetét, élővilágát, művelését az Alföld-fásítási Múzeum (Felsőmonostor 545.) mutatja be. Eredeti pusztai ételek a Bugaci Csárda és a Bugaci Karikás csárda étlapjáról választhatók.  
Csongrád
A Tisza és a Körös összefolyásánál fekvő fás-ligetes, hangulatos város egyedi értéke a védett halászházakból álló belváros, melynek 30, nádtetős háza a XIX. században épült népi műemlék. Közelben a Köröstoroki Strand és Üdülőközpont: selymes parti homok, kisgyermekeknek is jó, sekély víz. Csongrádi Tájház (Gyökér u. 1.) szabadkéményes, kemencés halászház, festett bútorokkal. A Tari László Múzeumban (Iskola u. 2.) helytörténeti gyűjteményt rendeztek be. Kellemes lehet egy hajókirándulás a Tiszán, kerékpározás és dzsogging a tiszai töltés mentén vagy fürdés a pázsitos területekben gazdag gyógyfürdőben (Dob u. 3-5.)  
Gyula
Mindenütt virágok, rózsakertek, zöldellő parkok és romantikus sétányok-ideális úti cél a nyugodt pihenést keresőknek. A város jelképe a XV. századi gótikus vár, Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, udvarán tartják nyaranta a Gyulai Várszínház előadásait. Magyarország egyik legszebb gyógyfürdője a várral szembeni Almásy-kastély 8,5 hektáros ősparkjában lévő várfürdő (Várkert) 9 nyitott és 11 fedett medencével. 2500 méter mélyből feltörő, 72 C°-os vizét sikerrel használják a mozgásszervi megbetegedések, gyulladásos-, és nőgyógyászati panaszok, helyi idegbántalmak és savas eredetű gyomorbántalmak kezelésére, balesetek utáni rehabilitációra. A százéves cukrászda (Erkel tér 1.) -az ország második legrégebbi (1840), eredeti berendezéssel működő cukrászdája- biedermeier bútorzatú kis-, és nagyszalonjában az édesség-különlegességek, a vitrinekben a cukrászműhely régi eszközei, muzeális értékei keltik fel az érdeklődést. A város híres szülötte Erkel Ferenc (1810-93), magyar nemzeti operáink: a Bánk bán és a Hunyadi László szerzője, a magyar Himnusz megzenésítője. Egykori lakóházában, az Erkel Ferenc Emlékházban (Apor Vilmos tér 7.) armóniuma, kéziratos kottái, családi fotói láthatók. Magyarországon egyedülálló értékű és hangulatú múzeumház a polgári életstílust, és lakáskultúrát bemutató, művészi bútorokkal, meisseni porcelánokkal berendezett Ladics-ház (Jókai út 4.) Az apai ágon gyulai születésű nagy német festő, Albrecht Dürer nevét viselő Dürer-terem (Kossuth L. u. 17) ad otthont a "Gyula évszázadai" c. vártörténeti kiállításnak. Kohán György kubista festő (1910-66) múzeumában (Béke sugárút 35.) legdrámaibb festmény a Magyar Guernica"-nak is nevezett nagyméretű grafika. A város híres terméke, a "gyulai" kolbász készítésének története látható a Húsipari Üzemtörténeti Gyűjteményben. (Kétegyházi út 1.) Magyar szerzetesrendek viseleteit is bemutatja a Szűz Mária Kegy-, és Emléktárgyak Gyűjteménye (Apor Vilmos tér 11.). A Tanyamúzeum (8 km-re) a XIX.-XX. századi paraszti életmódot és gazdasági eszközeit tárja a látogató elé.  
Hajós
Európában is építészeti kuriózum az 1200 présházból álló a hajósi pincefalu. Az egymásba érő, azonos méretű és stílusú présházak építését a középkorban letelepedett svábok kezdték meg. A löszbevájt pincékben tüzes, zamatos bort mérnek, a Pincefalu borházaiban szállásra is van lehetőség. Május végén Orbán-napi borünnepre várják a vendégeket.  
Hódmezővásárhely
A mezei rét virágszőnyegét idéző, festett gyapjúfonállal kivarrt lenvászon terítők és párnák, változatos színvilágú, fazekaskorongon készült kerámiák jelentik az ország legnagyobb kiterjedésű vidéki városának sajátos népművészetét, melyről legmarkánsabban a népművészeti tájházban (Árpád u. 21.), kap képet a látogató. Az Alföld tájegység gazdag képzőművészete a kezdetektől 1945-ig az Alföldi Galériaban (Kossuth tér 8.),a város népművészeti értékei a népi fazekasság legszebb tárgyai a Csúcsi Fazekasházban (Rákóczi út 102.) a város környéki hatalmas tanyavilág jellegzetes életmódja, hagyományai a várostól 6,5 km-re lévő Kopáncsi Tanyamúzeumban (3440-es tanya) követhető nyomon. A hangulatos főtéren, a Kossuth téren találjuk az eklektikus városházat (1.), mely 123 méteres hosszúságával hazánk egyik legnagyobb városházája, falait a magyarság nagyjainak képei díszítik. Az órás tornyú, barokk református ótemplom XVIII. századi műemlék, a Fekete Sas Szálló (3.) és a Magyar Hitel Bank (5.) igényesen megépített épületei az eklektikát, a zsinagóga (Szeremlei u.3.) a magyar szecessziót képviseli. A görögkeleti szerb templomot (Szántó K. J. u. 9.) a vásárairól híres városban görög, szerb és román kereskedők építették. Újkőkori Vénusz-szobor is látható a gazdag régészeti anyagot őrző Tornyai János Múzeumban (Szántó K. J. u. 18./, ahol a 7 ezer éves várostörténet mellett helyet kapott az alföldi festészeti iskola legújabb alkotásait bemutató tárlat. Az Alsó-Tisza legszebb, víziturizmusra kiváló területe a közeli Mártélyi üdülőtelep, a hagyománykedvelőknek a Szent György napi juhászverseny és a szeptemberi Tiszántúli Fazekastalálkozó és Vásár jelenthetnek programot.  
Kalocsa
A házak ereszén füzérekben száradó, az ételnek jó ízt adó piros paprika, a tornácok virágdíszes falfestése és a leheletfinom csipkét színes virágmotívumokkal vegyítő, gyönyörű hímzés és népviselet viszi az ezeréves Kalocsa hírét messze a világba. A legszebb hímzéseket és viseleteket a kétszáz éves Népművészeti Tájház (Tompa Mihály u. 7.) őrzi, a magyar paprikatermesztés története pedig a Magyar Fűszerpaprika Múzeumban (Szent István király út 6.) követhető nyomon. A kéttornyú, olasz barokk stílusban épült impozáns érseki székesegyház (Szentháromság tér 1.) orgonáján - mely egyike a legnagyobbaknak az országban - Liszt Ferenc több alkalommal is játszott. A főszékesegyházi kincstárban (Szentháromság tér 1.) őrzött száztíz műremek közül kiemelkedik a Szent István-herma - a Kalocsai Érsekséget 1009-ben alapító, első királyunk fej-ereklyetartója. Az Érseki Palota (Szentháromság tér 1.) könyvtára több mint 150 ezer kötet - köztük felbecsülhetetlen értéket jelentő kódexek és ősnyomtatványok - kincsestára. A Viski Károly Múzeum (Szent István király út 25.) változatos anyagában néprajzi-, helytörténeti-, ásvány-, érem-, és ékkő-gyűjtemény. A Schöffer Miklós Múzeumban (Szent István király út 76.) 47 alkotás a kibernetikus hang-, és fényjeleket adó, mozgó térformák úttörője, a város szülötte életművéből. A Városi Képzőművészeti Gyűjteményben (Hunyadi János u. 2.) kortárs festők alkotásai láthatók. 
Kecskemét
A kecskeméti barackpálinka, a színes kerámia díszekkel ékes szecessziós épületek és a "Kodály-módszer" teszik messze földön ismertté a "hírös várost". A tágas, sétányokkal tagolt, impozáns Kossuth téren nevezetes épületek sora: a városháza mázas cserépteteje, színes virágdíszei, pompás dísztermének gyönyörű seccoi az ország egyik legszebb városházájává avatják a magyar szecesszió műremekét, óránként hallható harangjátékának dallamát Kodály Zoltán komponálta.

Kecskemét, Kossuth tér, előtérben a szecessziós városháza, háttérben az Alföld legnagyobb copf stílusú temploma, a Nagytemplom

Hatszáz éve épült a város legöregebb temploma, az eredetileg gótikus Szent Miklós-templom gazdag barokk belsővel, előtte kálvária, a református templom alapjait a XV. században rakták le. Az Alföld legnagyobb copf stílusú temploma a Nagytemplom vagy Öregtemplom a Kossuth téren. A világ minden részéből érkeznek hallgatók a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet (Kéttemplom köz 1.) kurzusaira, nyári tanfolyamaira, hogy a nagy magyar zeneszerző, Kodály Zoltán (1882-1967) zenepedagógiai oktatási rendszerét szülővárosában tanulmányozzák. A színes virágdíszekkel ékes Cifrapalota (Rákóczi u. 1.) a magyar szecesszió kiemelkedő értékű alkotása, belsejében a Kecskeméti Képtár gyűjteménye a XIX-XX. századi magyar festészet ismert festőinek alkotásaival. Az Újkollégium (Kálvin tér 1.) szecessziós hatású palotájában a református egyház iskolája és kollégiuma működik. A romantikus-mór stílusú, egykori zsinagógában kapott helyet a Tudomány és Technika Háza (Rákóczi u. 2.), ahol Michelangelo Buonarotti 15 szobrának hiteles gipszmásolatát őrzik. A Piarista Templom és Rendház (Jókai u. 1.) a magyar barokk jellegzetességeit, az Evangélikus Templom (Arany János u. 1.) az eklektika jegyeit viseli magán.
A városban több különleges, csak itt látható, országos értékű múzeumi gyűjtemény lelt otthonra.
A legnevesebb magyar népművészek alkotásai gazdagítják a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (Serfőző u. 19/a.) gyűjteményét: Kapoli Antal faragásai, Kántor Sándor kerámiái, Kis Jankó Bori hímzései, Gerencsér Sebestyén fazekas munkái napjaink tárgyformáló művészetére is hatnak. Az ország legnagyobb, közel 2500 festményből és szoborból álló naiv képzőművészeti gyűjteménye a Magyar Naiv Művészek Múzeuma (Gáspár András u. 11.) mellett, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben (Gáspár A. u.11.) tízezernél több játék - vasútmodell, XX. század eleji gyermekjátékok, népi játékszerek és gyermekhangszerek - sorakozik. Az ország egyetlen fényképészeti múzeuma, a közel 3000 tárgyat őrző Magyar Fotográfiai Múzeumban (Katona József tér 12.) 1500 hangszer a világ minden tájáról a Leskowsky hangszergyűjteményben (Zimay u. 6/a.); a kóstoltatással színesített ismertetés a "Zwack Gyümölcspálinka Főzde és Kiállítás"-on (Matkói u. 2.) a Zwack Unicum Rt. Gyárában külön-külön és együtt is élményt jelent.  
Kiskunfélegyháza
Falait színpompás kővirágok, tetejét csillogó cserepek díszítik- a magyar szecesszió egyik legszebb alkotása a városháza (Kossuth L. u. 1.), kerámiadíszei a híres pécsi Zsolnay-gyárból valók. A magyar irodalom két jeles alkotójának életútja is kötődik a városhoz: a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor (1823-1849) a szabadság és forradalom "lánglelkű dalnoka" apró gyermekkorában lakott a Hattyúházban, családjának emléktárgyai a Petőfi Emlékházban (Petőfi u. 7.) tekinthetők meg, őt idézi a Petőfi-szobor. A róla elnevezett utca 19. számú házában született a tudós múzeumigazgató Móra Ferenc, aki a szegény nép sorsát költői prózájával örökítette meg, feledhetetlen művek sorát alkotva. Emlékmúzeumában személyes tárgyai, édesapja szűcsműhelye, édesanyja konyhája. Az ország egyetlen börtönmúzeuma a Kiskun Múzeum (Holló L. u. 9.), udvarán négylapátos szélmalom. A város egyik legszebb műemléke a XVIII. századi barokk Sarlós Boldogasszony templom (Béke tér), rokokó szószékkel és mellékoltárokkal.  
Kiskunhalas
A leheletfinom, boszorkányos ügyességet igénylő, sajátos varrott technikával készülő halasi csipkét Brüsszel is elismerte az 1958-as Világkiállítás Nagydíjával. A Csipkeházban (Kossuth u. 29.) a legszebb csipkék mellett a csipkekészítést is bemutatják a látogatóknak. A Szent Péter és Pál-templom (Szentháromság tér) mellett áll a híres Halasi-feszület, melyen a homlokát törlő Krisztus testét szögek helyett kötelek szorítják a keresztfához. A térség egyetlen működő zsinagógája a Petőfi Sándor utcában található. Ritka ipari műemlék az elektromos darálóként ma is működő Sáfrik-féle szélmalom (a Kölcsey és a Szélmalom u. sarkán). A degeneratív ízületi és gerincbetegségekre javallt termálfürdő (Nagy Szeder I. u. 1.) egész évben fogadja a gyógyulni vágyókat. A pihenést keresők a közeli üdülőtavakat választják úticélként: a Kunfehértó és a Sóstó is kiváló horgászhely hírében áll.  
A Thorma János Múzeum (Köztársaság u. 2.) kiállításain a város történetét és a város híres szülöttének (Thorma János festőművész) alkotásait mutatják be.  
Kiskunmajsa
Jó borairól és gyógyító vizéről is híres város Jonathermál gyógyfürdőjében (Kőkút 26.) a komplex gyógyszolgáltatások és az élménymedence a reumatikus és ízületi megbetegedésekből gyógyulni vágyóknak, a teniszpályák és a hajókázás a kikapcsolódást keresőknek jelentenek vonzerőt. Különleges élmény a Helytörténeti Gyűjtemény (Félegyházi u. 5-7.) Madonna- és Pieta-szobrainak megtekintése: a népi faragóművészet remekeiről úgy tartja a legenda, hogy egy ártatlanul elítélt rab faragta a kiskunfélegyházi börtön vaksötét cellájában.  
Lajosmizse
A Tanyacsárda magyaros ételkülönlegességei, lovasprogramja, a tanyapartik vérpezsdítő cigányzenéje miatt sokan keresik fel Lajosmizsén az Öreg Tanyacsárdát és Tanyamúzeumot (Lajosmizse-Bene), ahol jellegzetes alföldi tanyát találnak lóistállóval, nyári konyhával, kukoricagóréval, kocsiszínnel, ólakkal és egy öreg galambdúccal.  
Mezőhegyes
Nevét a királyi ménesben kitenyésztett magyar lófajta, a nonius tette nemzetközileg ismertté. Az 1784-ben létesített Királyi Ménesintézet (Kozma u. 30.) - korának egyik legjelentősebb európai ménesbirtoka - közel 60, magas esztétikai igénnyel épített késő barokk agrártörténeti műemléket hagyott ránk. Az empire stílusú két diadalív, a fedeles lovarda, az egykori ménesosztály-laktanya (ma korhű bútorokkal berendezett szálloda) és a ménesparancsnoki épület eredeti szépségükben fogadják a látogatót. A Kocsimúzeum (Kozma u. 32.) a magyar fogatsport eszközei, kocsik, szánok, lószerszámok és kocsis öltözetek gyűjteménye. Országos értékű építészeti ritkaságok sora található itt együtt: az egyetlen fagerendás falszerkezetű épület az országban a neoreneszánsz Centrál Étterem (Kozma F. u. 22.), a legnagyobb cséplőház, az Öregcsűr (Kossuth u. 10.), a különösen szép empire stílusú központi magtár (Hild János u.), a földbe süllyesztett, külső kemencével fűtött csikóslakok (kettő a 18-as majorban, egy a 48-as majorban) és hat zabsilótorony (18-, 23-, 79-es major). A város nevezetes ünnepe a június eleji Nemzetközi Kanca- és Ménverseny, szakkiállítással és vásárral. A városkörnyék a fácán, nyúl, őzbak és dámszarvas kiváló vadászterület, gazdag zsákmányért a Béka-tavat keresik a horgászok.  
Ópusztaszer
Szer községben, az első magyar országgyűlés színhelyén alkottak törvényt az 1100 évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe települő honfoglaló magyar törzsek. Vezetőjük, Árpád fejedelem emlékműve 100 éve áll a Nemzeti Történeti Emlékparkban (Szoborkert 68.), melynek százezreket vonzó szenzációja a világ egyik legnagyobb festménye, a magyarok bejövetelét ábrázoló Feszty-körkép, Feszty Árpád festőművész és művészbarátai 1894-ben elkészült, óriási közönségsikert arató műve. A különleges térélményt kiváltó, közel 2000 szereplőt ábrázoló, 1760 négyzetméteres panorámakép bravúros restaurálás után, a számára készült épületben látható. A Promenád 1986 című kiállításon a korhű ruhákba öltöztetett, életnagyságú bábuk idézik a kétszáz évvel ezelőtti kis- és nagyváros hangulatát. A romkertben az ország egyik legrégibb temploma, a szeri bencés monostor története a XI. századtól követhető nyomon, 2000 darabból állították össze a régészek az 500 kg-os Szent Gellért-bronzharangot. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény gazdagsága hosszú órákra ad látnivalót, hiszen van itt paprikatermelő tanya, tanyasi iskola, olvasókör, kovács- és bognárműhely, szekérbemutató, halászház, makói hagymatermelő porta, községháza, postamúzeum, szatócsbolt, pékműhely, szélmalom és tűzoltószertár - valamennyi hűen idézi a XIX. század alföldi életformáját. A mezőgazdasági gépbemutató felvonultatja az agrárgazdaság teljes gépparkját. Az ember és a természet viszonyáról szóló erdő a Természet temploma kiállítás egyedi formájú épületegyüttesével, a fából készült ökumenikus kápolna és a világméretű magyar diaszpórát jelző világmagyarság hajléka sajátos hangulatával vonzó látnivaló.  
Orosháza-Gyopárosfürdő
A Körös és Maros folyók között épült város szép műemléke az 1786-ban épült barokk evangélikus templom (Győry Vilmos tér). Nyolc nemzedék életét tárja a látogatók elé gazdag néprajzi anyaggal és bútorkiállítással a Szántó Kovács János Múzeum (Dózsa Gy. u. 5.), míg a Városi Képtárban XX. századi magyar festők művei láthatók. Kétezernél is több növényfaj él a Rágyánszky Arborétumban; az ország egyetlen Kútmúzeuma (Könd u. 1.) - az ásott kúttól a víztoronyig a kutak teljes skáláját bemutatja. Az alföldi betyárok kedvelt ivóhelye, a népi műemlék Monori Csárdát a külvárosban találjuk, a híres fürdőhelyet, Gyopárosfürdőt pedig a várostól 3 km-re. A gyógyfürdő (Fasor 3.) két fúrt, 40-50 Celsius-fokos vizet adó kútjának természetes sziksós vizét 1869 óta használják gyulladásos, reumatikus betegségek kezelésére, ma már teljeskörű vízgyógyászati kezeléssel. A 75 000 négyzetméter felületű, szintén gyógyhatású Gyopáros-tavon csónakázni és vízibiciklizni is lehet.  
Szarvas
A Körös-parti település legfőbb nevezetessége a XIX. század végén - a bécsi schönbrunni kastély mintájára - telepített Szarvasi Arborétum, melynek 82 hektáros parkjában több mint 1600 fa- és cserjefaj, köztük sok egzotikus is megtalálható. A Pepi-kert néven is ismert kert gondozott pázsitját a látogatók pihenésre, napozásra is igénybe vehetik. A nemzetközi hírű tudós, mezőgazda és pedagógus Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész által alapított, kétszáz éves magyar mezőgazdasági iskolában a város történetét és a táj néprajzát bemutató múzeumot (Vajda Péter u. 1.) rendeztek be. A ma is működőképes szárazmalom (Ady Endre u. 1.) egyike az ország három épen maradt, kását és gabonát őrlő szárazmalmának. A Szlovák Tájház (Hoffmann János u. 1/a.) közel 1000 tárggyal berendezett paraszti otthon a XIX. századból. Az ország legfiatalabb nemzeti parkja a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park: szikes puszták, ártéri erdők világa. A Holt-Körös 30 km hosszú vízfelületével az ország ötödik legnagyobb állóvize, ideális üdülőhely családoknak, gyermekcsoportoknak, vízitúrázóknak; egyszersmind kiváló horgászhely, 33 horgászható halfajtával. Érdekesség a történelmi Magyarország középpontjának helyét jelző, szélmalmot formázó vízparti emlékmű és a faszobrok-alkotta történelmi emlékút, valamint a Holt-Körös parti empire Bolza-kastély (Szabadság u. 2.) capitoliumi farkast ábrázoló bronzszobra.  
Szeged
Évi 2100 órán át süti a nap, ezért a Tisza és a Maros torkolatánál fekvő Szegedet szokás a "napfény városa"-nak is nevezni. A "szőke Tisza" 1879-es nagy árvize után - nemzetközi összefogással - jól tervezett, új város épült, pompás eklektikus-szecessziós épületekkel. Világhírű terméke az utánozhatatlan Pick szalámi és a magyaros ételeknek jó ízt adó szegedi paprika, melyből bőven kerül a csak itt készített szegedi halászlébe is. A város hagyományos pezsgő szellemi légköre és jó nevű iskolái írókat, költőket, tudósokat adtak és adnak az országnak: innen indult világhódító útjára - Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós felfedezésként - a szegedi fűszerpaprikából kimutatott C-vitamin.  
A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, a Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, a Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán püspöki székesegyház (ismert nevén Fogadalmi-templom) 86 mázsás harangja a második legnagyobb az országban. Szentélyében a hímzett szűrbe, szegedi papucsba öltöztetett Madonna remekmívű mozaikképe, az oltártól balra az 1900-as párizsi világkiállításon Grand Prix-díjat kapott "Krisztus a keresztfán". Az Európa legnagyobbjai közé tartozó öt manuálos, 9040 sípos orgona a gyakran rendezett orgonahangversenyek főszereplője. A Szent Dömötör-torony egy XIII. századi templom maradványa. A Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar irodalom, művészet és tudomány 90 kiválóságának szobrát helyezték el. A déli harangszó után 9 percig láthatók a zenélő óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai; nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A közelben lévő görögkeleti szerb templom (Révai u.) kiemelkedő művészettörténeti értéke a körtefából faragott, áttört csipkedíszű rokokó ikonosztázion, 80 ikonnal. A nemzeti nagyságok szobraival ékes Széchenyi teret uralja a városháza szecessziós, tornyos épülete, a Reök-palota (Tisza L. krt. 56.) szecessziós műremek. Az új zsinagóga (a Hajnóczy u. és a Gutenberg u. sarkán) monumentális mór szecessziós épülete Európa egyik legszebb zsidótemploma, belső terének fenséges hangulatát a fehér-arany-kék díszítések színes ablakok és a világmindenséget ábrázoló pompázatos üvegkupola adják. Nem épült nagyobb templom az Alföldön a középkorban, mint a Havas Boldogasszony-templom és ferences kolostor (Alsóváros, Mátyás király tér) XV. századi, későgótikus műemlékegyüttese. Kegyképe a világhírű czestochowai Fekete Mária-kegykép másolata.
Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye a névadó író-régész-múzeumigazgató munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.), változatos képzőművészeti, természettudományi és Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány), az 1882-ben lebontott szegedi vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze. A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Felső Tisza-part 10.) a világhírű Pick szalámi készítésének teljes folyamatát mutatja be 1869-től. A Tisza-parti város életében fontos árvízvédelemről ad képet a vízügyi történeti emlékhely (Maros-torkolati gátőrház). Az alföldi szélmalmok egyik utolsó képviselője a kiskundorozsmai szélmalom (Kiskundorozsma, Bölcs u.). Kaktuszok, pálmák, különleges növények szemet gyönyörködtető gyűjteménye az Egyetemi Füvészkert (Lövölde u. 42.).  
(Forrás: Magyar Turizmus Rt.)
Ugrás vissza Ugrás vissza...