Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Dél-Dunántúl

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:


Érintetlen erdők, tágas síkságok és lágy hajlatú dombok között megbúvó völgyek változatos tája a Balatontól délre, a Duna és a déli határfolyó, a Dráva által határolt terület, az egykori római provincia, Pannónia déli része, ahol Pécs ókeresztény temetőjét a világörökség részének nyilvánította az UNESCO. A kellemes éghajlatú, tiszta levegőjű vidék túrázásra csábító természeti szépségekben és történelmi emlékekben egyaránt gazdag.
A dél-dunántúli régió honlapja: www.deldunantul.hu
Abaliget
Csónakázó- és horgásztavak teszik hangulatossá a cseppkőbarlangjáról híres üdülőhelyet, ahol kiépített sétaút vezet a földalatti patak mentén: a fél kilométeres szakaszt bejárva érdekes sziklaalakzatok és cseppkőképződmények tárulnak a látogató elé a klimatikus gyógyhelyként is számon tartott barlangban.
Decs
Máig őrzi a Sárköz tájegység élő népművészetét, a látványosan színes népviseletet és a kézműves hagyományokat: szövést, hímzést, csipkeverést, tojásfestést, rojtkötést, gyöngyfűzést. A sokrétű hagyományőrző és honismereti munkát a Sárközi Tájház (Kossuth L. u. 34.) és a faluház fogja össze, ahol a Sárközi Lakodalmas nemzetközi hírű rendezvényét - hagyományosan - augusztus elején tartják.
Dombovár-Gunaras
DombóvárA szépen parkosított, kellemes üdülőhely a mozgásszervi és idült gyulladásos megbetegedésben szenvedőknek nyújt enyhülést, akik igény szerint a helyi kórház fiziko-hidroterápiás részlegét is igénybe vehetik. Az ideális, hét medencés strandon óriáscsúszdák, a nyolchektáros parkhoz tartozó csónakázótavon a vízibiciklizés szolgálja a nyári örömöket.
Gemenc
Magyarország legszebb ártéri erdősége a Gemenci erdő ötvenezer hektáros vadvédelmi rezervátuma. A holtágakkal, morotvákkal szabdalt, szigetekben gazdag tájvédelmi körzet a Duna szabályozása előtti ősállapotot őrzi: vén fűzek, óriási tölgyek és nyárfák, gyöngyvirágok, szürke gémek, réti sasok, fekete gólyák, nemes kócsagok, vízimadarak és az országban legszebb agancsot viselő szarvasbikák népesítik be a hangulatos kis szigeteket. A védett terület csak kishajóval vagy a Bárányfok-Pörböly között közlekedő kisvasúttal látogatható.
Harkány
A monda szerint az ördög felszántotta a Szársomlyó-hegyet, és ekéje nyomán kénes víz tört fel. Olyan víz, amely a világon egyedül tartalmaz gáz formájában oldott szulfidiont, teszi már kétszáz éve nemzetközi hírű gyógyhellyé a Pécstől huszonöt kilométerre lévő üdülővárost. A Harkány Gyógy- és Strandfürdőfürdő (Kossuth L. u. 7.) kád- és medencefürdőjében gyógyvíz- és iszapkezelést egyaránt alkalmaznak, a hidro- és elektroterápiás kezelést szakorvosi felügyelet mellett végzik. A harkányi gyógyvizet ajánlják a reuma összes válfajára, idült bőrbetegségek, balesetek, törések, ízületi gyulladások utókezelésére, ideggyulladások, nőgyógyászati panaszok esetén, gyomorbántalmakra ivókúra formájában. A szolgáltatások széles körét nyújtó tizenhárom hektáros park strand részében feszített víztükrű strandmedencék, sport- és gyermekmedencék teszik a családok kedvelt pihenőhelyévé a fürdőkomplexumot.
Kaposvár
A Balaton és a Mecsek hegység közötti tranzitvárosban tett sétát az igényesen kialakított, szinte valamennyi építészeti stílust felvonultató, hangulatos utcaképet adó épületek látványa teszi emlékezetessé. A neoromán-neogótikus Nagyboldogasszony-templom székesegyház (Kossuth tér) rangját 1993-ban, a város püspöki székhellyé emelésekor kapta. Az eklektikus városháza (Kossuth tér) lépcsőházi színes üvegablakai, az Erzsébet Szálló (Noszlopy u.) színes Zsolnay-cserepei és a farsangi bálok nyitányát jelentő Dorottya-bál színhelye, a Dorottya-ház a szecessziót képviselik csakúgy, mint a Csiky Gergely Színház kéttornyú épülete. A volt Vármegyeháza (Fő u. 10.) a Dunántúl egyik legszebb klasszicista középülete. Itt található a város és környéke történetét, néprajzát, élővilágát és környezetvédelmét gazdag anyaggal bemutató Rippl-Rónai Múzeum, melyben neves magyar festők képei mellett az ország egyetlen mozimúzeuma is helyet kapott. A legkiemelkedőbb magyar posztimpresszionista otthonában, bútorai között és életművének jelentős részét őrző műtermében járhatunk a Rippl-Rónai József Emlékmúzeumban (Róma-hegy), a mai magyar képzőművészek alkotásainak a Vaszary Képtár (Fő u. 12.) ad folyamatos bemutatkozási lehetőséget. A Pannon Lovasakadémia huszonöt év óta jelenti a lovasszakember-képzés és a lókiképzés országos központját. Így a városban és a környékén működő lovardák mellett a rangos lovas-rendezvények: a márciusi nemzetközi díjugrató verseny és az októberi Díjlovagló Világkupa is vonzzák a lovassport-kedvelőket. Gyógyító víz táplálja a Termál- és Strandfürdő (Csík Ferenc sétány 1.) 13 medencéjét: reumás ízületi bántalmakra, keringési és nőgyógyászati megbetegedésekre javallt. A városkörnyék egész évben programot kínáló kiránduló-, vízisport- és horgászközpontja a desedai víztározó. Az 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság (Kaposszentjakab, Várdomb 1.) ma már csak romjaiban látható, de a Vár-hegyről nyíló körpanoráma megéri az ide vezető négy kilométeres utat.
Mecsek
A tájszépségekben gazdag vidék ideális kirándulóhely, keresett helye a falusi turizmust kedvelőknek A négy-ötszáz méteres hegyek között tiszta a levegő, színpompásak a védett növények, jóízűek az ételek a hegység legmagasabb pontját, a Zengőt (682 m) övező falvakban. A Jakab-hegy (592) fantasztikus sziklaalakzatai, a babás szerkövek, a vízesésekben bővelkedő Melegmányi-völgy, a júniusban virágzó 28 hektáros ősi gesztenyeerdő (a zengővárkonyi szelídesztenyés), a kisújbányai és a püspökszentlászlói arborétumok, az óbányai-völgy vízesésekkel tarkított sétaútja a természetjárók kedvelt célpontjai.
Mohács
Az ország déli dunai kapuja, a leglátványosabb magyar népszokás, a téltemető, tavaszköszöntő vidám farsangi karnevál, a török-riogató álarcos busójárás színhelye. A városhoz kötődik a magyar történelem gyásznapja, a húszezer magyar katona s köztük az uralkodó, II. Lajos király életét követelő 1526-os "mohácsi vész" augusztus 29-i csatája, melyet követően Magyarország 150 évig tartó török uralom alá került. A csata 400 éves évfordulójára, közadakozásból emelték a város főterén a bizánci stílusú csatatéri emléktemplomot (Széchenyi tér). A 3600 főt befogadó templom alapjaiba 3000 magyar község, 52 város és 25 vármegyeháza udvarából vett egy-egy kilogramm emlékföld-csomagot helyeztek el a nemzeti összefogás jelképeként. Jelkép az alabástrom-oltár is: európai államok ismerték el (450 év távlatából) a magyarok másfél évszázados hősies, török elleni harcait, amellyel sikerült megvédenünk Európát az oszmán birodalom hódításaitól. A Kanizsai Dorottya Múzeumban (Szerb u. 2.) egyszerre követhetjük nyomon a város és a mohácsi csata történetét. A soknemzetiségű városban a magyarországi horvátok, szerbek, szlovákok sokszínű népművészete, népviselete és textilművészete tárul fel a baranya horvát, szerb és szlovén népcsoportjai kiállításán (Városház u. 1.) A Sátorhely felé vezető út mentén, a Török-dombon kialakított Mohácsi Történelmi Emlékhely emlékeztet a közelben lezajlott vesztes csatára. Az elesettek csontjait idéző kovácsoltvas kapu, a három részre szakadt országot jelképező kőrózsa, a török támadás irányát jelző feketefenyő-erdő a tízezer tiszafával övezett kertben - ahol az eddig feltárt öt tömegsírt embert és lovat megjelenítő festett sírjelekkel, kopjafákkal jelölték meg - megrázó élményt nyújtanak.
Orfű
Az orfűi tórendszer körül kialakult strandok, üdülőtelepek, a vízisport-szolgáltatások és a horgászat ideális üdülőhellyé teszik a Mecsek idilli völgyében fekvő orfűi tavat, melyben lehet fürdeni, csónakázni, de a harcsára, pontyra, amúrra vágyó horgászok felkeresik a pécsi tavat is, amelyet körbe is lehet lovagolni. Kellemes séták tehetők a tókörnyéki erdőkben gyalogosan, kerékpárral vagy lóháton, de bérelhető csónak is. A XIX. századi vízimalomban a Malommúzeum kiállítása látható.
Pécs
Rejtélyes római kori sírkamrák, kupolás török dzsámik és karcsú minaret, finom művű Zsolnay-kerámiák, nagystílű Csontváry-festmények, dekoratív Vasarely-minták, kora tavasszal virágzó mandulafák, kellemes hangulatú éttermek és kávézók - ez Pécs, a Mecsek hegység déli lábánál meghúzódó, kétezer éves, mediterrán klímájú és hangulatú város, 1009 óta püspöki székhely. A hegytetőre vezető utat a régi Pécs, a Tettye meredek utcái, hangulatos házai szegélyezik, az 525 méter magas Misina-tetőről gyönyörű a körpanoráma. A Mecseki Parkerdő jelzett turistaútjain kirándulók esti programja lehet egy borkóstoló a hegy híres boraiból. A Vásártéren minden hónap első péntekén régiségvásárt, minden szombat-vasárnap kirakodó- és autóvásárt, vasárnap állatvásárt is tartanak.
A római kori Pécs (Sopianae) a korakereszténység jelentős központja volt: a IV. század páratlan műemlék-együttese az a tizenhat sírépítményből álló "nekropolisz", amelynek egyedülálló értékét a 2000. évben az UNESCO világörökségként ismerte el. Hét építmény áll régészeti feltárás alatt, jelenleg kettő látogatható: legjelentősebb ókeresztény emlékünk a kétszintes ókeresztény mauzóleum (Szent István tér) alsó sírkamrájában falfestmények, Krisztus-monogram és három szarkofág maradványai láthatók. A Dóm térről megközelíthető hétkaréjos kápolna, az úgynevezett korsós sírkamra (Dóm tér) falát díszítő festmények egyike korsót ábrázol. A Dóm téren magasodó, négytornyú püspöki székesegyház (1993 óta bazilika minor) altemploma az ország egyik első keresztény temploma a XI. századból. Oldalkápolnáiban és sekrestyéiben értékes műkincsek, Székely Bertalan és Lotz Károly freskói. A többször átépített templom magas fokú művészetről tanúskodó középkori kőfaragványai a Dóm Kőtárban (Dóm tér) láthatók. A püspöki palota (Dóm tér) neoreneszánsz épületének erkélyén Liszt Ferenc szobra tekint a térre. A közeli vaskos körbástya, a XV. században épült barbakán (Esze Tamás u. 2.), püspökvár védelmét szolgálta.
A százötven éves török uralom legjelentősebb magyarországi emlékei találhatók a városban: Gázi Kászim pasa dzsámija (Széchenyi tér) városképet meghatározó, zöld kupolával, mohamedán ülőfülkével, szamárhátíves ablakokkal, ma katolikus templom. Jakováli Hasszán pasa dzsámija (Rákóczi u. 2.) az ország legépebben megmaradt mohamedán építészeti remeke, ma imahely, múzeumában török történeti és művészeti tárgyak. A mellette magasodó minaret 23 méteres tornyába 83 fokú csigalépcső vezet. Idrisz Baba türbéje (Nyár u. 8.) török zarándokhely a Rókus-dombon. Memi pasa fürdőjének (Ferencesek u. 33.) feltárt részében fürdőmúzeum tekinthető meg. Jelentősek a barokk kori emlékek is. A ferences templom és kolostor (Ferencesek utcája 35.) barokk berendezése ferences szerzetes munkája. Líceum templom és volt pálos rendház (Király u. 44.) a város egyik legjelentősebb barokk műemléke. Mindenszentek temploma (Tettye u.) mellett épült a volt karmelita kolostor. Havihegyi Boldogasszony-kápolnát 1691-ben építették a pestisjárvány túlélői. A Szent Ágoston-templom (Ágoston tér) érdekessége a török mecsetből származó szamárhátíves ablak. Az eklektikus homlokzatú Irgalmasrendiek-templomának (Széchenyi tér 5.) egyediek intarziás oltárai. A város egyik különlegessége a szecessziós, eozin-mázas Zsolnay-kút (Széchenyi tér) a város főterén.
A Káptalan utcában szinte minden ház múzeum. A 2-es számú házban a Zsolnay Kerámia Kiállítás mutatja be a világhírű Zsolnay-porcelán jellegzetes korszakait, az 1878-as Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert eozinmázas dísztárgyakat és az alapító, Zsolnay Vilmos emlékszobáját. A földszinten Amerigo Tot magyar származású szobrász teljes életműve, a ház másik felében Pécs és környéke reneszánsz kori kőemlékeit őrző reneszánsz kőtár látható. A 3-as számú házban született Victor Vasarely, az op-art, az absztrakt geometria világhírű úttörője. Fő művei mellett a XX. századi külföldi művészek alkotásai is helyet kaptak a Vasarely Múzeumban. A ház alatti pincerendszerben a Mecseki Bányászati Múzeum különleges élménnyel szolgáló kiállítása található. A XIX-XX. századi magyar képzőművészet egyik leggazdagabb gyűjteménye a 4-es számú házban berendezett Modern Magyar Képtár. Három, XX. századi művész külön gyűjteménnyel jelenik meg: Nemes Endre kétszázötven absztrakt és szürrealista műve, valamint Schaár Erzsébet szobrászművésznő utolsó műve, a különleges hangulatú "Utca" című szoborcsoport-kompozíció az 5-ös számú házban; a nonfiguratív irányzat első magyar képviselője, Martyn Ferenc festményei, grafikái, szobrai a 6-os számú házban. A magyar festészet egyedülálló egyénisége, a romantikát, szimbolizmust és expresszionizmust ötvöző Csontváry Kosztka Tivadar életmű-kiállítása, a Csontváry Múzeum (Janus Pannonius u. 11.), egy neoreneszánsz palotában lelt otthonra. A Janus Pannonius Múzeum kiállításai a soknemzetiségű Baranya megye gazdag tárgyi emlékeit tárják a látogató elé: a Néprajzi Kiállítás (Rákóczi u. 15.) a nemzetiségek - németek, délszlávok - változatos népművészetét, használati tárgyait és egy Ormánsági házbelsőt, a Régészeti Kiállítás (Széchenyi tér 12.) a táj őskorba visszanyúló történetét a népvándorlásig, a Természettudományi Kiállítás (Rákóczi u. 64.) a Mecsek és környéke növény- és állatvilágát, míg Pécs két évezredes történetét a Várostörténeti Múzeum (Felsőmalom u. 9.) hozza könnyen áttekinthető közelségbe.
Pécsvárad
Szent István király koronáját a római pápától elhozó Asztrik püspök volt az 1000-ben alapított bencés apátsági monostor első apátja, a király segítőtársa a magyar állam- és egyházalapítás XI. századi történetében. A monostorra épült XIII. századi pécsváradi vár Magyarország egyik legjelentősebb középkori emléke. Legépebb része az öregtorony (ma szálloda)és a bencés apátsági templom tizenöt méteres, feltárt hajója és freskókkal díszes szentélye. A vármúzeum (Vár u. 45.) - a vár és az apátság régészeti emlékeit bemutató kiállítással - a XVIII. századi várkastélyban kapott helyet. Itt ünneplik a Szent István-napokat augusztus
15-e és 20-a között, októberben pedig a színes forgataggal járó leányvásárt, páratlan években a Lukács-napi gesztenyeszüretet.
Siklós
A siklósi vár Magyarország egyik legépebben megmaradt középkori vára az ország legdélibb városában. Török ágyúk nem rombolták le falait, és I. Lipót osztrák császár sem robbantatta fel, mint az összes többi magyar végvárat. 1294-ben kezdődő történetének minden korszakából értékes emlékeket őriz (román kori ablakok, a magyar gótika legdíszesebb erkélye, XIV-XV. századi várkápolna, reneszánsz kapuerőd felvonóhíddal, barokk várkastély), amelyek a középkori magyar építészet igényességének hirdetői ma is. A XVIII. században épült termekben rendezték be a börtönmúzeumot, a kőtárat és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató Vármúzeumot. A plébániatemplom szentélyében a XV. századi magyar gótikus falkép-festészet legszebb emlékeit tárták fel a restaurátorok. Munkájuk elismeréseként az ötszögű Malkocs Bej-dzsámi (Vörösmarty u.) restaurálásáért Európa Nostra-díjat kapott a város. Az egykori ferences kolostorban (Vajda J. tér 2.) rendezik meg évente a Nemzetközi Kerámia Szimpozion népszerű seregszemléjét. A közeli Máriagyűd kéttornyú, barokk ferences kegytemploma híres zarándokhely nemcsak a búcsúk (Mária-ünnepek, Pünkösd, Úrnapja) alkalmával.
Szenna
Europa Nostra-díjat érdemelt az élő falu közepén kialakított múzeumfalu (Rákóczi u. 2.) - az építésük helyén darabjaikra szedett, majd a múzeumban újra felépített, középkori építésmódot őrző műemlékházak szabadtéri gyűjteménye. Mintha igazi falu lenne: a fatornácos, füstöskonyhás házak mellett találjuk a bognárműhely, a pálinkafőző, a présház és az istállók faépítményeit. Nincs két egyforma virágdísz a 117 között, mely a református templom festett, kazettás mennyezetét 1787 óta díszíti. A közeli, erdőkben gazdag, 9042 hektár kiterjedésű Zselici Tájvédelmi Körzetet védett növények és állatok sokasága népesíti be: természetjáró túrákhoz ideális vidék.
Szekszárd
Hét, történelmi tüzes borokat adó domb határolja a romantikus hangulatú kisvárost, ahol Liszt Ferenc több ismert műve is született az Augusz-házban (Széchenyi u. 36-40. - falán emléktábla) tett baráti látogatásai során. A világhírű magyar származású zeneszerző és zseniális zongoraművész zongorája, szoborportréja a régi Vármegyeháza emeletén berendezett Liszt Ferenc Emlékkiállításon (Béla tér 1.) látható. A város híres szülötte, a XX. századi nagy magyar költő és műfordító Babits Mihály szülőházában emlékmúzeumot (Babits M. u. 13.) rendeztek be. A középkori városmagot jelentő Béla téren álló barokk Szent László- templomot Európa legnagyobb egyhajós templomaként tartják számon, ugyanitt látható az ország egyik legszebb klasszicista vármegyeházája, udvarán a XI. századi bencés apátsági templom konzervált maradványaival. A város és környékének több ezer éves történetét tárja fel a Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Mártírok tere 26.) helytörténeti és régészeti kiállítása. Az egykori zsinagógában berendezett Művészetek Háza (Mártírok tere 20.) időszaki kiállításoknak ad otthont, a városban működik az ország egyetlen német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn (Garay tér). A város címerében (szokatlan nagyságú és kompozíciójú változata a pompás körpanorámát nyújtó Kálvária-hegyen) a szőlőfürt a vörösborairól híres szekszárdi borvidék központját jelzi, ahol szeptember végén tartják a színes látványosságot jelentő Szekszárdi Szüreti Fesztivált.
Szigetvár
Az önfeláldozó hazaszeret jelképe az 1566-os török hadjárat óta. A hatalmas (24-szeres) túlerő elleni huszonkét napos várostromot követően, végveszélyben, a vár hősi védői Zrínyi Miklós várkapitány vezetésével kitörtek a várból és életüket áldozták a kézitusában. Hazaszerető bátorságukat egy hatalmas oroszlánt ábrázoló emlékművel jelzi az utókor, mely négyszáz év után egymás mellé helyezte Zrínyi Miklós és a csata során elhunyt II. Szulejmán szultán arcképét az egykori csatamezőn, a török-magyar barátság parkjában. A város török kori építészetének emléke az 1589-ben épült Ali pasa dzsámija - ma barokk római katolikus plébániatremplom (Zrínyi tér 9.) - és az országban egyedüliként fennmaradt lakóház, a török ház (Bástya u. 3.), benne a török kort bemutató kiállítás. A vár (Vár u. 9.) ma látható részét is a törökök építették, dzsámit és minaretet is emeltek a meghalt szultán emlékére, akinek köszönhetően a Turbékpusztán épített egykori türbe - ma barokk római katolikus kegytemplom - a mohamedán törökök szent zarándokhelye. A Zrínyi Miklós Vármúzeumban (Vár u. 19.) a vár története és régészeti leletei, a Szent Rókus- plébániatemplom (Zrínyi tér) falképein pedig a várostrom jelenetei érdemelnek figyelmet. A termálfürdő (Tinódi u. 23.) sós-jódos vize reumatikus, ízületi, és mozgásszervi betegségeket gyógyít.
Villány
A történelmi borvidéken - az országban elsőként - alakult meg a 30 kilométer hosszú, 2000 hektár kiterjedésű szőlőültetvényt összekötő, 8 településen átvezető villányi-siklósi borút, melynek borkultúráját a Bormúzeum (Bem u. 8.) tárja a látogató elé. A keresett villányi borfajtákat (kékoportó, merlot, kékfrankos, cabernet) népszerűsíti a kétévente megrendezésre kerülő októberi Vörösbor Fesztivál. A villányi Templom-hegyen, az egykori mészkőbányában 240 millió éves ősállatok, ammoniták megkövesedett maradványaival találkozhatunk, az érdekes sziklaformákban gazdag Szársomlyó-hegy (6 kilométerre, Nagyharsányban) a csak itt honos ritka növények és állatok védett területe, a januárban nyíló magyar kikerics, haragos sikló, kígyászölyv élőhelye. A hegyoldalban szabadtéri Szoborpark helyben dolgozó művészekkel és 30 év szobor-alkotásaival.
(Forrás: Magyar Turizmus Rt.)
Ugrás vissza Ugrás vissza...