Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Észak-Magyarország

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:




Magyarország legmagasabb hegyei a Dunától a Tiszáig átlósan szelik át az ország északi részét. A Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység hat-kilencszáz méteres vonulatai páratlan természeti és kultúrtörténeti kincset rejtenek. Az UNESCO a Világörökség részeként tartja megőrzésre méltónak a Baradla-barlang cseppköveit, Hollókő faluközpontját, védi az ipolytarnóci ősmaradványokat és a Bükk-fennsík bioszféra-rezervátumát. A népművészet is egyedülálló formákat öltött ezen a vidéken: a palóc hímzéseknek, a matyó viseletnek nincs párjuk az országban. Gyógyfürdőit Bogácson, Bükkszéken a mozgásszervi betegségekben szenvedők keresik.
Aggtelek
A Világörökség része Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja, az aggteleki Baradla-barlang, a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek. Magyarországi szakasza 17 kilométeres, földalatti patakkal, sziklacsarnokokkal, ámulatba ejtő nagyságú cseppkövekkel teli, sejtelmes mesevilág. Három bejáratától indulnak túrák: a jósvafői és a vörös-tói bejárattól rövid- és középtávú túrák, kiépítet és megvilágított betonjárdákon, az Aggtelekről Jósvafőre vezető hosszú és különleges túrák földalatti ösvényeken, elemlámpával, előzetes egyeztetés után. Az aggteleki bejárat melletti barlangmúzeum a feltárás történetét, régészeti leleteit és a húszezer hektár kiterjedésű Aggteleki-karszt - 1979 óta nemzetközi bioszféra rezervátum - gazdag, máshol nem található ritkaságokban bővelkedő növény- és állatvilágát tárja a látogató elé.
Bélapátfalva
A BÉLKŐ aljában meghúzódó, torony nélküli apátsági templomát - az ország egyik legszebb és legépebben megmaradt román kori műemlékét - 1250 körül, a bencés rendből származó cisztercita szerzeteseknek építtette az egri püspök. A hozzátartozó egykori kolostor feltárt részei a templom mellett láthatók.
Bükk
A Bükki Nemzeti Park védett területéhez tartozó hatalmas mészkőtömb legjellegzetesebb része a kilencszáz méteres magasságban húzódó Bükk-fennsík és a körülötte magasodó sziklás bércek: Istállós-kő, Tar-kő, Őr-kő, Három-kő, Magos-kő, Örvény-kő. A Szalajka-forrás kristálytiszta vize, a Fátyol-vízesés, és a Hámori-tó különleges szépsége, a Szeleta-barlang, Suba-lyuk és Istállós-kő világhírű őskori régészeti leleteik révén jelentenek egyedülálló értéket.
Eger
Az ország egyik legszebb barokk városa az ezeréves püspöki székhely (ma érseki központ), dicső történelmi múlttal, értékes műemlék-együttesekkel. A hazaszeretet városává Dobó István várkapitány tette, aki maroknyi csapatával 1552-ben több mint egy hónapig állt ellen a húszszoros török túlerőnek. A magyar dicsőség városáról, az "Egri csillagok"-ról Gárdonyi Géza (1863-1922) halhatatlan regénye szól. Eger a gyógyfürdők és a diákok városa, de a bora is híres. Történelmi borvidéke kiváló vörös- és fehérborait több száz éves pincékben mérik.
Magyarország második legnagyobb temploma a klasszicista Érseki Székesegyház (Eszterházy tér), benne az ország legnagyobb orgonája. A szemközti késő barokk líceum (Eszterházy tér 1.) - ma Tanárképző Főiskola- emeletén találjuk az ország egyik legszebb könyvtárát, a míves faragásokkal, csodálatos mennyezetfreskóval díszes, százharmincezer kötetes Főegyházmegyei Könyvtárat, ahol az első, 1473-ban Magyarországon nyomtatott könyvet és az egyetlen hazai Mozart-levelet őrzik. Tornyában az ország első csillagászati múzeuma, a Spekula csillagvizsgáló. Az 1776-os "csúcstechnikával" felszerelt csillagásztorony legérdekesebb berendezése a periszkóp, mely a lesötétített szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét. Az egri püspökök rezidenciája, az Érseki Palota (Széchenyi u.1-3.) kétszázötven éves történetét idéző Érseki Gyűjteményi Központ (Széchenyi u. 5.) féltett kincse Mária Terézia Habsburg császárnő koronázási palástja. A Kossuth Lajos utca szemet gyönyörködtető épületei a kovácsoltvas erkélyekkel díszített barokk, copf és rokokó paloták: Kispréposti-lak, Nagypréposti-lak, Vagner kanonok háza, a barokk ferences kolostor és templom, és a város egyik legrégibb épülete, a Buttler-ház. A Megyeháza kapualjában Fazola Henrik kovácsmester egyedülállóan szép kovácsoltvas kapui késztetnek csodálatra, a volt megyei börtön ma levéltárnak használt épületében kapott helyet a Heves megye és Eger a XVIII-XIX. században című várostörténeti kiállítás és a Sportmúzeum. A középkori egri vár (Vár 1.) - a török idők győztes végvára - területén a régészek feltárták a XIII. századi székesegyház maradványait, és helyreállították a XV. századi gótikus püspöki palotát. Itt kapott helyet a vár és a város összefonódó történetét bemutató Dobó István Vármúzeum (Vár 1.). A Hősök termében Dobó István síremléke, a földalatti kazamatákban a kőtár. Történelmi időket idéz a börtönmúzeum, a panoptikum, az éremverde és a XVI-XVIII. századi európai festészetből ízelítőt adó képtár. Az egri várvédők hőstetteit megörökítő Gárdonyi Géza író sírját a várudvaron találjuk, egykori lakóházában emlékmúzeumot (Gárdonyi Géza u. 28.) rendeztek be. Negyven méter magasan nyúlik a város fölé a kilencvenhárom lépcsős minaret (Knézich u.17.), Európa legészakibb török kori építménye. A különösen szép, egyedi belső berendezésű, 1758-ban épült barokk minorita Páduai Szent Antal-templom (Dobó tér 4-6.) zárókövének jelmondata: "Istenért semmi nem elég." Eger környékének néprajzáról ad áttekintést a szőttesek, hímzések, kerámiák, szűcsmunkák tarka sokaságával és egy palóc lakodalmas menet ünnepi népviseletével a Palóc Népművészeti Kiállítás (Dobó tér 6.). A város sétáló-utcája a Széchenyi utca, hangulatos éttermekkel, sörözőkkel, teraszos cukrászdákkal. A copf görög-keleti szerb templom (Vitkovics u. 30.) remekmívű ikonosztáza 1789-ből való. A Török-fürdő (Fürdő u. 1.) a török hódoltság (1526-1686) alatt kialakult sajátos fürdőkultúra emléke, mozgásszervi betegségekre javallt gyógyvízzel, egész évben üzemelő STRANDFÜRDŐ (Petőfi tér 2.) vize reumára javallt gyógyvíz. Eger a tüzes vörösborok hazája is: a Szépasszony-völgy tufába vájt évszázados pincéiben megkóstolható a híres Egri Bikavér. A közeli Egerszalók határában szabadon feltörő termálvíz-forrás érdekes látványt nyújt.
Gyöngyös
A mátrai túrák kiindulópontja, a kedves kisváros nevezetes látnivalója a ferences templom és kolostor (Barátok tere) gótikus szentélye és csodálatos könyvritkaságokat őrző könyvtára. Az ország második leggazdagabb katolikus egyházi gyűjteménye, a Szent Bertalan-templom kincstára (Szent Bertalan u. 3.) egyedülálló ötvösművészeti remekeket őriz. Különlegességek láthatók a Mátra Múzeum (Kossuth Lajos u. 40.) kiállítótermeiben: egy teljesen ép mamut-csontváz, Európa legnagyobb, harminchétezer darabos tojásgyűjteménye, egy élő méhcsalád, a Mátra élővilágát megelevenítő dioráma, bogarak, lepkék, halak, hüllők és kétéltűek színes sokasága. Kellemes kirándulás tehető a kisvasúttal a közeli Mátra kirándulóközpontjába.
Hollókő
A világ első falujaként került fel az UNESCO védett értékeket számon tartó világörökség-listára a Cserhát hegyei közt meghúzódó település, mely egyedülálló módon őrizte meg középkori szerkezetét. Az élő múzeumfalu ötvennyolc épületből álló faluközpontja és mesébe illő, fehérfalú temploma az 1909-es tűzvészt követő helyreállítás óta semmit sem változott. A XIX. századot idézik a Kossuth utca kiállítóhelyei is: a Postamúzeum a kétszáz évvel ezelőtti postások öltözetét és fegyvereit, a Szövőház pedig a textilkészítők munkaeszközeit tárja a látogatók elé, míg a Bükki Nemzeti Park kiállítóhelyén a Cserhát kőzeteit, őskövületeket és régészeti leleteket őriznek a tárlók. A Falumúzeum kiállításán a régi életformáról, az együtt élő három generáció életmódjáról kaphatunk képet. A házak közül több üdülőházként fogad vendégeket. A falu feletti hegyen a XIII. században épült, közelmúltban restaurált hollókői várból pompás körpanoráma nyílik a vidékre és az Ó-falura, ahol nemcsak a Míves-ház folklórprogramjai jelentik a hagyományőrzést. A falu jeles napjain: a Hollókői Húsvét, az augusztus 20-i várjátékok és folklórtalálkozó, az őszi Szüreti Fesztivál és a karácsonytáji betlehemezés során a lányokra-asszonyokra kerül a színes hollókői népviselet.
Ipolytarnóc
Megkövesedett ősfenyő, cápafogak, levéllenyomatok, esőcsepp- és hullámnyomok: több mint ezerkétszáz állatnyom a 22 millió évvel ezelőtti időből. Az őskori vulkánkitörés itatóhelyükön érte az állatokat, s így őrizhette meg a puha homokkő az orrszarvúak, patások, ragadozók és madarak lábnyomát. A jelenetet az ipolytarnóci ősmaradványok világon egyedülálló lelet-együttesét védő hatalmas hangárban tizennyolc méteres diakép eleveníti fel. Az Európa diplomát kapott természetvédelmi terület másik szenzációja a 23 millió éves, egykor 95 méter magas ősfenyő közel kilenc méteres megkövesedett darabja.
Jósvafő
A Jósva-patak szeli keresztül-kasul a hangulatos, szerpentin-utakon megközelíthető kis hegyi falut, ahol a világhírű Baradla-barlangba mesterséges bejáratot nyitottak. Itt található a cseppkövekben gazdag, 30 méter magas, 125 m hosszú és 55 méter széles Óriások Terme és az asztmatikus betegségeket légkúrával gyógyító Béke-barlang. Két és fél kilométer innen a Baradla vörös-tavi bejárata és a Vörös-tó; gyalogtúrával közelíthető meg a Jósva-forrás és a Tengerszem.
Kékestető
Magyarország "teteje" a Mátra 1014 méter magas csúcsa, a Kékestető. A hegyvidék páratlan körpanorámáját a 187 méter magas tévétorony 38 méteres magasságban lévő kilátója nyújtja. Télisport-központtá a 300 és 2400 méter hosszú lesiklópályák, síugrósánc és a kampós sífelvonók teszik; klimatikus gyógyhellyé pedig a napsütés, mely itt ősszel is több, mint máshol az országban. Gyógyszállója egész évben fogad vendégeket, hasonlóan a közeli Galyatető (964 m) - az ország második legmagasabb pontja - szállodájához.
Mátra
Az ország egyik legkedveltebb hegyvidéki üdülőterületén kiváló a levegő, segíti a betegségek utáni lábadozást, gyógyító hatású kimerültség, vérszegénység, légúti és pajzsmirigy megbetegedések, szív-, érrendszeri- és neuraszténiás panaszok esetén. Népszerű üdülőhelyei a falusi turizmus kedvelt célpontjai: Mátrafüred, Mátraháza, Mátraszentimre.
Mezőkövesd
A Mezőkövesd, Tard és Szentistván községekből álló "Matyóföld" lakói két dologról nevezetesek: a reformátusok között is megőrzött katolikus hitükről, és egyedi, színpompás viseletükről: fekete alapra, fényes selyemfonallal gyönyörű virágmintákat hímeztek, még a férfiak öltözékére is. A leghíresebb mintatervező "íróasszony", Kis Jankó Bori (1876-1954) matyó módra berendezett emlékházában (Kis Jankó Bori u. 22.) legszebb alkotásai láthatók. A matyók életéről mesél a Matyó Múzeum (Szent László tér 20.): a kemény bérmunkáról a földeken és a vigasztalásként virágdíszbe öltöztetett színpompás lakásbelsőkről, hímzésekről és népviseletről. Még Szűz Máriát is matyó viseletben- egyházművészeti ritkaság - láthatjuk a Szent László-templom (Szent László tér 22.) freskóján. Az ország legnagyobb mezőgazdasági gépgyűjteménye a számos gépritkaságot őrző Gépmúzeum az Eötvös József út 32. számú régi parasztház udvarán. A reumát, ízületi gyulladásokat, női betegségeket gyógyító népszerű Zsórifürdő (Napfürdő u. 2.) - stranddal, harminchárom méteres, feszített víztükrű uszodával, hullámfürdővel - a város szélén található.
Miskolc
Az ország legnagyobb vidéki városa elsősorban iparáról ismert, de ortodox műemlékei is kiemelkedő értéket képviselnek. A görögkeleti ortodox templomot (Deák F. tér 7.) Közép-Európa egyik legnagyobb ikonosztázionja díszíti. Tizenhat méter magas képfala 88 képbe foglalja Jézus életét, a "Kazáni Fekete Mária" kegykép II. Katalin orosz cárnő ajándéka. A templom melletti Magyar Ortodox Egyházi Múzeum őrzi az ország leggazdagabb ortodox gyűjteményét. A borospincéiről ismert Avas hegyen álló református templom az ország egyik legszebb gótikus csarnoktemploma, XVI. századi harangtoronyból negyedóránként harangjáték hallatszik, az avasi kilátóból körpanoráma nyílik a városra. A XVIII. századi barokk szép emléke a minorita templom és kolostor (Hősök tere), az evangélikus templom (Hunyadi u. 8.) és a Mindszenti-templom (Mindszenti tér), mely előtt a kőből faragott csupros Mária-szobor áll. A kétszázötven éves Miskolci Egyetem büszkesége a harmincezer kötetes Selmeci Műemlékkönyvtár, műszaki- és természettudományos oktatást és kutatást szolgáló könyvritkaságokkal.
A Herman Ottó Múzeum képtára (Görgey Artúr út 28.) a magyar festészet kétszáz évéből ad válogatást; ásványtárában és kiállítóhelyén (Papszer u. 1.) ásványgyűjtemény, a várostörténetet, a honfoglalás-kori leleteket és a pásztorművészetet bemutató kiállítás. Az egyetemtörténeti gyűjtemény (Egyetemváros) színes tabló a bánya-, kohó- és gépészmérnöki kar történetéről, a diákéletről. Színháztörténeti és Színész Múzeum (Déryné u. 3.) kiállítása az első, magyar nyelven játszó kőszínháznak otthont adó várost mutatja be. A Központi Kohászati Múzeum (Felsőhámor, Palota út 22.) a diósgyőri vasgyártás kétszáz éves történetét eleveníti fel.
Diósgyőr
A középkorban a magyar királynék tulajdona volt a 4 saroktornyos diósgyőri vár (Vár u. 24.) ezt idézi a rondellában berendezett vártörténeti kiállítás és történelmi panoptikum. Szomszédságában, a festői szépségű, óriás parkban lévő várfürdő és szauna különlegessége a sziklabarlang-medence. A Déryné-ház (Vár u. 24.) az első magyar operaénekes-színésznő egykori lakóháza. A papíripari szakgyűjtemény (Hegyalja út 203/1.) a Papírgyártás 2000, a Diósgyőri Papírgyár kétszáz éves történetét dolgozza fel.
Lillafüred
Miskolcról kisvasúttal is megközelíthető az ország egyik legszebb üdülőhelye a hegyek koszorúzta Hámori-tó partján, romantikus hangulatát a mesekastély palotaszálló adja. A természetkedvelőknek két barlang nyújt különleges élményt: az Anna-barlang (Petőfi Sándor-barlang) csipkefinomságú képződményei (negyvenezer éves, mésszel bevont növények) a világon egyedülálló mésztufa alakzatok, a százhetven méteres szakaszon bejárható, cseppkő-díszes Szent István-barlang levegője gyógyító hatású.
Miskolctapolca
Európában is egyedülálló a természetes termál- és barlangfürdő (Pazár István sétány) "dögönyözői" erős vízsugárral masszíroznak, sziklaalagút vezet a két tavi-medencéhez, melyek vize ízületi, reumatikus, szív- és érrendszeri betegségekre, a barlang kristálytiszta, páradús levegője a légutakra van jó hatással. Kellemes élmény a csónakázás az ősfákkal övezett, hangulatos csónakázótavon.
Újmassa
Magyarország első ipari műemléke az 1810-ből származó vasolvasztó, mellette a Massa Múzeum, a diósgyőri vasgyártás történetét bemutató kiállítással és kovácsműhellyel Már a XVIII. században működött őskohó Ómassán, ahonnan kirándulás tehető a pálos kolostor romjaihoz és az Örvénykőnél lévő Jókai-kilátóhoz.
Parád
A "palócföld" központja az ország legrégibb gyógyhelyeinek egyike, színes népviseletét a jellegzetes főkötő, szőtteseit a gazdag mintakincs jellemzi. A kétszáz éves palócház (Sziget u. 10.) a palócok múlt századi életét, saját készítésű textiljeit őrzi. A fafaragó művészet remekeit Asztalos Joachim népi iparművész kiállítása (Hársfa u. 6.) gyűjti csokorba.
Parádfürdő
Arzénes, vasas timsós gyógyvize a XVII. század óta ismert, főleg női betegségek gyógyítására használják. Egyedülálló látnivalója a főúri, vörös márványborítású Cifra-istálló (Kossuth Lajos u. 217.) és a világhírű magyar kocsikészítés történetét pompás hintókkal és kocsikkal bemutató Kocsimúzeum (Hársfa u. 6.). A műhelyében látható ásvány-vízgyűjtemény (Kossuth L. u. 221.) háromszázötven palackja huszonöt országból származik.
Parádsasvár
Palackozott, híres vize, a parádi gyógyvíz légúti és gyomorpanaszokra jó, de ajánlják a másnaposság megelőzésére is. A Károlyi-grófok egykori kastélya ma ötcsillagos luxusszálloda Kastélyhotel Sasvár néven. Az üveggyárban a XVIII. század közepétől készítik a híres parádi üvegtárgyakat.
Sárospatak
Az ország legismertebb kisvárosa, a sok jeles elmét nevelő "magyar Cambridge", "Bodrog-parti Athén" a magyar szabadságért a Habsburgok ellen harcoló fejedelem, II. Rákóczi Ferenc kedvelt birtoka volt. A gótikus és reneszánsz részletekben bővelkedő Rákóczi-vár (Szent Erzsébet u. 19.) legrégibb része a Vörös-torony, a késő-reneszánsz Lorántffy-loggia és a fejedelmi palota, termeiben a Rákóczi Múzeum gyűjteményeivel: a Rákóczi-család és a Rákóczi-féle szabadságharc története; főúri élet és főúri könyvtár a XVI-XVII. Században; a hegyaljai szőlőművelés és borászat; kerámia-kiállítás; kőtár. Az egykori vártemplom az ország egyik legértékesebb gótikus műemléke (barokk orgonával) az ország legnagyobb fa oltárával. A híres Sárospataki Református Kollégium múzeumában (Rákóczi u. 1.) az 1531-től kezdődő iskola történetét, egyházművészeti kincseit, és a csodálatos, ősnyomtatványokat is őrző nagykönyvtárat, tekinthetjük meg. A római katolikus egyházi gyűjtemény (Szent Erzsébet u. 15.) az egykori jezsuita kolostor emeletén lelt otthonra. Az Iskolakertet híres személyiségek szobrai díszítik, a városban egyre több a modern építészet kiváló alkotása. Történelmi helyszínek adnak keretet az augusztusi Zempléni Művészeti Napok nagyszabású kulturális rendezvénysorozatához. A Bodrog-parti kikötőből rendszeres sétahajójárat közlekedik Tokajba. Ízületi bántalmakra ajánlják a gyönyörű parkban lévő gyógy- és strandfürdő vizét, ahol gyógymedence, úszó- és gyermekmedence szolgálja a pihenést.
Sátoraljaújhely
Az ország legészakibb városa a Vezúvhoz hasonló hegyek aljában fekvő határváros, történelmi hangulatú barokk belvárossal. Legértékesebb műemléke a XIII. századi pálos-piarista kolostor és templom (Barátszer) kivételes szépségű barokk berendezéssel és főoltárral. A Casino volt a XVIII-XIX. századi magyar irodalmi élet központja; ma Kazinczy Ferenc Múzeum (Dózsa u. 11.) történeti és természetrajzi kiállítással, eredeti berendezéssel. A régi zsidó temetőben a híres csodarabbi, Teitelbaum Mózes zarándokhellyé vált sírja. A Szár-hegyi Kálvária tizennégy stációja Trianonnak (Magyarország területének 2/3-ad részét az anyaországtól elszakító 1920-as párizsi békediktátumnak) állít emléket. A városközponttól három kilométerrre található Széphalom, ahol a reformkori nyelvújító mozgalom vezére, Kazinczy Ferenc (1759-1831) életpályáját védett parkban álló emlékcsarnoka és síremléke idézi.
Sirok
Mára csak kőhalom az egykor büszke, háromszáz méteres magaslaton épült hétszáz éves Vár, de a Mátra hegységre nyíló körpanoráma miatt érdemes programba iktatni a siroki vártúrát. A közelben látható két érdekes sziklaképződmény a "barát" és az "apáca" nevet viseli. A falu főutcáján érdekes látnivaló a Bükk falvaiban egykor elterjedt, riolittufába vájt barlanglakások sora.
Szerencs
"A Hegyalja kapuja" reneszánsz várkastélya a XVI. században épült, a Rákóczi-család is birtokolta. Termeiben kapott helyet a Zempléni Múzeum (Huszárvár út 11.) vártörténeti kiállítása: bútorok, viseletek, fegyverek, ötvösmunkák Rákóczi Zsigmond fejedelem korából, és a világon a harmadik legnagyobb (825 000 darabból álló) képeslapgyűjtemény. Ötven országból származó, nyolcszáz cukorminta alkotja a Nemzetközi Cukorgyűjteményt, mely az Európában másodikként létrehozott Cukormúzeum (Gyár út 1.) büszkesége.
Szilvásvárad
Nyáron kisvasúttal is végigutazható a Bükki Nemzeti Park legkedveltebb kirándulóhelye, az öt kilométer hosszú, csodálatos Szalajka-völgy, ahol fátyollá permeteződik a Szalajka-patak vize, amint a Fátyol-vízesés tizenhét méter magas lépcsősorán aláfolyik. A völgyben lakó egykori szénégetők életébe a Szabadtéri Erdei Múzeum nyújt betekintést. Tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény, bivaly és mamut csontjait az ősember tűzhelye mellett, a Szalajka-forrástól gyalogosan megközelíthető istállóskői ősemberbarlangban találták meg a régészek. A közeli Csipkéskúton legelő, a bécsi spanyol lovasiskola világhírű lipicai lovait adó ménes történetét a Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás (Park u. 8.) tárja fel, a legszebb tenyészmének a szomszédos istálló lakói. A Bükki Nemzeti Park növényvilága tárul fel az Orbán-házban (Miskolc út 60.) látható kiállításon. Hangversenyteremként is kiváló a kör alakú, klasszicista református templom (Aradi u. 30.), harangja 1488-ból való. Az őspark közepén álló egykori Pallavicini-kastély (Egri u.16.) ma szálloda, körülötte üdülőházak épültek. A lovaspályán szeptemberben fogat- és hajtóversenyt, lovasbemutatót tartanak.
A Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék "a borok királya, a királyok bora"-ként ismert világhírű Tokaji Aszút adja a világnak, már 450 éve. A napsütötte hegyoldalakon késő őszig érlelődő, koncentrált cukortartalmú szőlőből készülő bor törzsvevői köréhez fejedelmek tartoztak: orosz cárok, lengyel királyok és a római pápa. A középkorban gyógyszerként tisztelt nedű dicsőséges történetéről a Tokaji Múzeumban (Bethlen Gábor u. 7.) látható kiállítás. Az egykori borszállító gazdag görög kereskedők emlékét a múzeum ikongyűjteménye és a ma kiállító- és hangversenyteremként használt görögkeleti templom (Bethlen Gábor u. 23.) idézi. Hangulatos vendéglátóhely a fejedelmi család egykori borpincéje, a Rákóczi-pince (Kossuth tér 15.): másfél kilométer hosszú, huszonnégy járata húszezer hektoliter bor tárolására alkalmas. A Tiszán tavasztól őszig szerveznek evezőstúrákat, a kikötőből hajójárat indul Sárospatakra (37 km). A körpanorámát nyújtó, védett növényekben gazdag vulkanikus Nagy-hegyre (516 m) túra-utak vezetnek. A koraősz népszerű programja a színpompás szüreti felvonulással záródó tokaji szüret, szeptember végén.
Zempléni-hegység
A két-hárommillió éves vulkáni hegyek koszorújának legmagasabb csúcsa a Nagy-Milic (894 m) - az országot behálózó, kétezer kilométer hosszú kék túra kiindulópontja. A gazdag színvilágú, sűrű erdőkkel borított hegység a Kárpátok hegyláncolatának folytatása. Legmagasabb csúcsain, hat-nyolcszáz méteres magasságban kanyarog az országhatár. A Zempléni Tájvédelmi Körzet 25 000 hektáros területéből 2 400 hektár fokozottan védett; állatai a parlagi és szirti sas, hiúz és farkas, növényei az orchidea-félék. Látványosak a jégkorszaki kőtengerek szoba nagyságú kövei (Boldogkőváralja).
(Forrás: Magyar Turizmus Rt.)
Ugrás vissza Ugrás vissza...