Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közép-Dunántúl

Létrehozva: 2006. április 1.
Módosítás: 2006. április 1.
Forrás: Magyarország.hu

Ugrás a cikkre...

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk:

Budapesttől nyugatra és a Balatontól északra húzódó tájegységben minden együtt található, ami az országjárást, üdülést változatossá teheti: "királyi városok", vadregényes hegyvidékek, sekélyvizű tó, sétára csábító kertek, világhírű porcelán a gyűjtőknek vagy az ajándékozást kedvelőknek.
A közép-dunántúli régió honlapja: www.kozepdunantuliregio.hu/

Agárd
A Velencei-tó legjelentősebb fürdőhelyét horgásztanyák, csónakkikötők és a magyar kajak-, kenu-, és vitorlázósport utánpótlását nevelő Velencei-tavi Vízi Sportiskola teszik mozgalmas vízisport-központtá. A közeli Bika-völgyben feltörő 36 Celsius-fokos víz gyógyító hatását az egész évben nyitva tartó, modern termálfürdő hasznosítja. Az Agárdpusztán született népszerű magyar író, Gárdonyi Géza (1863-1922) régi parasztházában berendezett emlékmúzeumban személyes tárgyai, titkosírás-dokumentumai vallanak életéről, ugyanitt látható a Velencei-tavi halászatot és nádvágást bemutató kiállítás.  

Alcsútdoboz
Minden évszakban kellemes időtöltés a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon bejárni az egykori Habsburg főhercegi kertet, a ritka növényekben bővelkedő 40 hektáros arborétumot. Az első hazai díszkertet 1825-ben létrehozó, 300 növényfajt meghonosító József Nádor (1776-1847) pompás klasszicista kastélyára ma már csak színpadi díszletként ható timpanonos főhomlokzata emlékeztet. Az újjávarázsolt, eredeti szépségében álló neobarokk kápolnában, rendezték be az ország egyetlen kerttörténeti kiállítását, a Magyarország főúri kertjeit bemutató állandó tárlatot.  

Bakony
Összefüggő erdőrengeteg volt még a múltszázadban is a "vadregényes" Bakony, a hatalommal szembenálló szegénylegények, a betyárok búvóhelye. A Magas-Bakony területe tájvédelmi körzet, gyönyörű bükkös erdőkkel, festői patakvölgyekkel, a barlangászok paradicsomát jelentő több mint 1100 barlanggal (Likas-, és Csatár-hegyi barlangok, Kőlik, Szentgál stb.). Kedvelt kirándulóhelyek a hegységet keresztülszelő Gerence, Séd, Hódos, Gaja, és Cuha Patakok szurdokvölgyei. Igazi kihívás az Ördögárok: az Ördög-gát óriás szirtjein átjutni vaslétrákon lehet, az őskori lakhelyhez, az Odvas-kő barlang bejáratához 150 fokú lépcsőn kell felkapaszkodni. Szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók, vadmacskák mellett 104 fokozottan védett madárfaj él erdeiben. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m), tetején kilátóval. A fenyőfői ősfenyves az ország egyik legszebb fenyvese, 100 évesnél is idősebb, 20 méteres fenyőfákkal, Szentgál határában Európa második legnagyobb őshonos tiszafása található.  

Csákvár
A híres fazekasközpont mesterei sárga és zöld színt használtak kerámiáik díszítéséhez, lábasaik, csalikancsóik keresett vásárfiák voltak országszerte. Kiváló termékeiket a Vértes Múzeum (Kossuth u. 2.) őrzi a város római kori elődje, Floriana régészeti leletei és későbbi korok emlékei mellett. Az ország legszebb klasszicista épületének is tartják az (ma gyógyítási célokat szolgáló) Esterházy-kastély védett fákban gazdag angolparkkal övezett, hatalmas tömbjét.  

Csesznek
A Bakony-hegység egyik legszebb települése, határában a hegytetőn emelt gótikus cseszneki vár már 1263-ban állt, az idők során volt börtön, palota, majd egy földrengés és egy villám keltette tűz tette rommá, felkeresni a környékre nyíló csodálatos panoráma miatt érdemes.  

Herend
Világhírű terméke, a világkiállításokon 24 nagydíjjal és aranyéremmel kitüntetett, az angol-, és bécsi uralkodóház által is kedvelt herendi porcelán készítésének, festésének tudománya apáról fiúra száll. Az 1826-ban alapított porcelángyár legszebb, kizárólag kézimunkával készített termékei: a 250 rózsával díszített gyümölcskosár, az áttört falú kulacs, pillangós szerviztálak, a herendi kakas, több mint 8000 műtárgy a herendi porcelán történetét bemutató Porcelánművészeti Múzeumban (Kossuth L. u. 140.) láthatók. Különleges élmény a porcelánium, a porcelánkészítés folyamatát bemutató mini manufaktúra megtekintése. Eredeti herendi étkészlettel terítenek az Apicius étteremben és a kávézóban az esztétikai élményt is nyújtó ajándékbolt a legkedveltebb készletek gazdag választékát kínálja.  

Komárom
A Duna-parti város stratégiai jelentősége végigvonul történetén: a római-kori Brigetio Alsó-Pannónia kolonia-városa, XI. századi földvárát Szent István emeltette és a XIX. században vált az "erődök városává". Egyedülálló katona-, és ipartörténeti emléket jelent a város 3 erődje: a kazamata-rendszerrel és árokkal védett, kívülről teljesen láthatatlan, Európában legépebben megmaradt Monostori erőd a legnagyobb köztük - mintegy 40.000 négyzetméternyi. A sokkal kisebb igmándi erődben kapott helyet a római-kori kőleleteket bemutató Klapka György Múzeum, a Csillag-erőd egyenlőre nem látogatható. Az 1921-es trianoni békediktátum a város északi részét Szlovákiához csatolta - a két városrészt az Erzsébet-híd köti össze. A város szélén, csendes, árnyat adó fákkal dús parkban található a 6 medencés termálfürdő (Táncsics M. u.34-36.): az 1260 méter mélyről feltörő víz reumatikus-, és nőgyógyászati megbetegedéseket gyógyít.  

Magyarpolány
Europa Nostra-díjat kapott az egykori faluközpont 83 népi műemlékházanak (Petőfi u.) rekonstrukciójáért. A Fájdalmas Szűz kapolnájához vezető, 1780-ban épült kálvária az egyik legszebb az országban, a pünkösdi polányi passió színhelye.  

Majk
Fehércsuhás némabarátok, szigorú regulát követő szerzetesek éltek a kamalduli remeteség egymástól elkülönített "celláiban". A XVIII. század közepén épült 17 remetelak ideális életteret biztosított a szerzeteseknek: mindegyikben volt kápolna, hálófülke, műhely és kamra. Életmódjuk dokumentumai az egyik lakban berendezett rendtörténeti kiállításon láthatók. A remeteség központjában magasodó templom épen maradt, pompás körpanorámát kínáló, negyedóránként toronyzenét játszó tornya szabadtéri díszlettel szolgál a nyaranta megrendezésre kerülő majki napok rendezvénysorozatához.  

Martonvásár
Beethoven-emlékhely, ahol a zeneirodalom óriása két ízben is vendégeskedett. A martonvásári Brunszvik családhoz fűződő barátsága és a "halhatatlan kedves" iránt érzett szerelme olyan művekkel ajándékozta meg a emberiséget, mint az Apassionata szonáta, a Mondschein-szonáta és a IV. szimfónia utolsó tétele. Emlékét idézik a neogótikus Brunszvik kastély Beethoven Múzeumában kottái, a zongora, amelyen játszott s a családi hagyaték féltett ereklyéje: egy hajfürtje. A kastélypark csodálatos arborétum, 40 hektáros angolpark, közepén egy kis val. Romantikus fahídon megközelíthető szigetén szabadtéri színpad, a július-augusztusi híres Beethoven koncertek színhelye.  

Pápa
"Dunántúl Athénje" mondják a hangulatos kisvárosról, mely jó nevű iskoláival sok hírességet - írókat, költőket - nevelt az országnak. A Fő teret - barokk házainak felújításért Hild-érmet kapott a város - uraló XVIII. századi római katolikus plébániatemplom berendezéseihez értékes anyagokat használtak, a freskókat F.A. Maulbertsch festette. A védett parkkal övezett Gróf Esterházy Károly kastélyban (Fő tér 1.) kapott helyet a zeneiskola, a város történeti emlékeit bemutató Kastélymúzeum és a könyvtár - olvasótermét a korhű, sikeres restaurálásért Európa Nostra-díjjal kitüntetett, felújított kastélykápolnában rendezték be. Ipartörténeti ritkaság Közép-Európa legrégibb, 200 éves, működőképes kékfestő műhelye, a Kékfestő Múzeum (Március 15. tér 12.), ahol nyomon követhető a kék alapon fehér mintás anyagok készítésének teljes folyamata. Egyházművészeti-, biblia-, és iskolatörténeti kiállítások alkotják a Dunántúli Református Egyházkerület tudományos gyűjteményei (Március 15. tér 9.) anyagát. Az Egyháztörténeti- és Egyházművészeti Múzeumban (Fő u. 6.) XVII-XVIII. századi templomi berendezések és liturgikus tárgyak láthatók. A Gránátalma Múzeumpatika (Jókai u. 5-7.) ma is működő gyógyszertár. A római katolikus (bencés) templom (Fő u. 10.) padsorait női-férfi portrék díszítik, az előcsarnokban a "Szerecsen Krisztus" nagyméretű fafeszület. A Fő utcai (6) református templom neobarokk stílusú, az 1531-ben alapított református kollégium több költőnk életpályáját indította el. Vonzó események színhelye a város nyaranta: júniusban a Veteránautók Nemzetközi Túraversenyét, Nemzetközi Játékfesztivált és Pápa Expót augusztusban pedig történelmi játékokkal színesített nemzetközi huszártalálkozót tartanak.  

Sümeg
Az ország egyik legnagyobb kiterjedésű és legjobb állapotban lévő vára a várhegyen (270 m) magasodó, XIV. századi Sümegi vár, múzeumában vártörténeti kiállítás, kínzókamra és panoptikum, udvarán tartják a lovagi tornákra emlékeztető várjátékokat. A XVIII. századi katolikus szellemi központban különösen szép egyházi épületek születtek: a püspöki palota (Szent István tér 10.) a búcsújáróhely ferences templom és a római katolikus plébániatemplom (Bíró Márton u.) falait F. A. Maulbertsch freskói borítják, a "magyar rokokó sixtusi kápolnájává" téve a templomot. A Városi Múzeumot (Kisfaludy S. tér 1.) Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő relikviái töltik meg.  

Székesfehérvár
Ősi magyar város a fejedelmi színt - a fehéret - nevében viselő, 972-ben alapított Alba Regia, az első magyar uralkodói székhely. Öt évszázadon át itt volt az ország főtemploma, ahol 37 királyt és 39 királynét koronáztak 15 uralkodót temettek el, itt őrizték a Szent Koronát és az állami levéltárat, itt tartották az országgyűléseket. 

Székesfehérvár, Városház tér

A város középkori kiemelkedő szerepét jelzik a Városház tér nevezetességei: az Országalma, a XVIII. század eleji városháza pompás kovácsoltvas erkélyével a copfstílus legszebb reprezentánsa az országban, a püspöki palota könyvtára ritkaságokat őriz, a ferences templom - helyén egykor Szent István palotája állt, ahol fia, (Szent) Imre herceg született - freskói az ifjan elhunyt herceg életét idézik. A ferences rendházban az Egyházművészeti Múzeum Gyűjteménye látható. Az ország legjelentősebb épülete a XI-XVI. században Szent István bazilikája volt: itt állt a királyi"szék", a törvénykezés szimbóluma. A koronázó templomot 1602-ben a törökök felrobbantották, ma már csak alapfalai látszanak az ország egyik legfontosabb műemlék-együttesét jelentő nemzeti emlékhelyen (középkori romkert, Koronázó tér), ahol a történelmi seccoval díszített mauzóleumban Szent István király (1000-1038) szarkofágja áll. A csontkamra őrzi az itt eltemetett magyar királyok földi maradványait. A Géza fejedelem téren már 970-ben vár és egy kisméretű, négykaréjos kápolna állt, alaprajza - fehér kőből kirakva - az úttesten látható. A XIII. századi tatárjárás idején uralkodó IV. Béla királyi székhelynek építette a püspöki székesegyházat mielőtt udvartartásával Budára költözött, a mai barokk székesegyházban őrzik Szent István koponyaereklyéjét. A város egyetlen, ép középkori épülete a hálóboltozatos XV. századi Szent Anna-kápolna. Engedéllyel látogatható a karmelita (szemináriumi) templom (Petőfi u.), falait F. A. Maulbertsch freskói díszítik. A Nepomuki Szent János cisztercita templom (Fő u.) értéke a dúsan faragott tölgyfa-berendezés, freskói egyikén Szent István Szúz Mária, a magyarok nagyasszonya oltalmába ajánlja Magyarországot, amely azóta "Mária országa". A Rendházban kapott otthont az évezredek kincseit, a város és környéke történeti-, és régészeti anyagát őrző Szent István Király Múzeum (Fő u. 6.). Udvarán a nagy reneszánsz uralkodó, Mátyás király (1458-90), halálának 500. évfordulójára emelt emlékműve. A Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.) műemlék-berendezését jezsuita szerzetesek faragták. A karmelita templom és rendház (Petőfi u. 2.) a város egyik legszebb műemléke értékes templombelsővel, Maulbertsch freskóival. A barokk stílus uralja az 1777 óta püspöki székhellyé lett város pompás főúri palotáit és polgárházait: a Győri-házban (Kossuth Lajos u. 15.) működött az első magyar nyelvű színház, a zárt sarokerkélyes Hiemer-ház (Jókai u. 1.) szépségével tűnik ki. A klasszicista stílust a megyeháza (István tér 9.) képviseli, előtte Szent István szobra, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai a város híres építész-szülötte, Ybl Miklós (1814-91) keze nyomát viselik. Különlegesség az évszaknak megfelelő virágokból kirakott virágóra (Fő u.). A népi műemlékek megmentéséért Európa Nostra-díjat kapott palotavárosi skanzenben (Palotaváros, Rác u. 11.) 12 parasztház és egy ikonosztázionnal ékes rác templom, múzeumaiban a kismesterségeket, céhéletet bemutató kiállítás és egy kalapos-műhely invitál érdekes kirándulásra. Évtizedeken keresztül saját kezűleg építette romantikus lovagvárát - betonból - Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész, aki a különböző építészeti stílusokat egyesítő Bory várban (Máriavölgyi út 54.), saját- és kortárs szobrászok alkotásait helyezte el. A XIX. Századi hangulatú Budenz-ház Ybl-gyűjteményben (Arany János u. 12.) a századelő kiemelkedő magyar művészeinek alkotásai és az Ybl-család hagyatéka, a Csók Képtárban (Bartók Béla tér 1.) és a Deák Képtárban (Oskola u. 10.) a XX. századi magyar képzőművészet alkotásai láthatók. Érdekes a játékbaba-gyűjtemény a Fehérvári Babaházban (Megyeház u. 17.) a Schaár Erzsébet Gyűjtemény (Jókai u. 11.) az egyéni stílust képviselő szobrásznő (1908-75) életműve. Az egykori szerb iskolában a tejfeldolgozás történetét mutatja be a Tejipari Emléktár (Rác u. 19.) Helytörténeti emlékek és az Új Magyar Képtár talált otthonra a Várostörténeti Múzeumban (Megyeház u. 17.)  

Tata
Kedvelt királyi pihenőhely volt a középkorban a "vizek városa"-emlékeztet az Öreg-tó -vízisportokra is alkalmas halastó, sétahajójárattal - partján épült várkastély. Termeiben a Kuny Domokos Múzeum kivételesen gazdag - a környék római korban kezdődő változatos történetét, a régészeti ásatások leleteit, az ország első fajansz manufakturájának - termékeit bemutató gyűjteménye. A XII. századi vértesszentkereszti apátság (romjai az erdőben) köveiből épült az első magyar angolpark műromja, a Cseke-tó partján.A bővizű források erejére épült malmok mai szerepe a múltidézés: a város legrégebbi műemléke a XVI. századi Cifra malom (Bartók B. u. 3.) látványosak az Öreg-tó körüli malmok. A nepomucénus malomban (Alkotmány u.1.) a magyarországi németség tárgyi-, és szellemi kultúrájának emlékeit a XVII. századtól napjainkig mutatja be a Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum kiállítása. 96 világhírű antik szobor, köztük a Milói Vénusz, a Szamotrakéi Niké, és a Laokoon-csoport gipszmásolata látható az egykori zsinagógában berendezett Görög- Római Szobormásolatok Múzeumában (Hősök tere 3.) Egyedülálló érdekesség a Kálvária-Domb Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum: a felhagyott kőfejtő évmilliók alatt egymásra rétegződött kőzete megőrizte a 170 millió évvel ezelőtti tengeri élővilág kagylóit, csigáit és az ősember tűzkőlelőhelyét. A park alsó részében az ország ásványianyag-kincsét bemutató, látványos szabadtéri kiállítás. A Kálvária kápolna és szoborcsoport mellett magasodik a 45 méteres Fellner Jakab kilátó. Különleges növényzetük miatt védett forrástavakra épült a sportpályákkal bővített, népszerű Fényes Fürdő (Fényes fasor). A romantikát kedvelőket a júliusi Víz-Zene-Virág Fesztivál, a járművek rajongóit a szeptemberi Nemzetközi Motorostalálkozó vonzza a városba.  

Tác
"A magyar Pompei", a II-IV. században fénykorát élő Gorsium-Herculia, Alsó-Pannónia vallási központja és a császárkultusz színhelye, ma az ország legnagyobb régészeti parkja, a római-kori feltárások egyik legjelentősebbike Európában. Az ásatások 44 éve feltárta az 1800 éves város falait, kapuit, fórumát, templomait, szentélyeit, 1200 főt befogadó színházát, közfürdőket, ókeresztény bazilikákat, a helytartó palotáját és a temető egy részét. A rómaiak tavaszköszöntő virágünnepét, - a császárkultusz katonai díszszemléjét, ókori kézműves-bemutatót, fűszer-, és mézvásárt kínáló - Floráliát május elején, a ludi romani ókori tragédiákat bemutató eseménysorozatát pedig augusztus végén rendezik.  

Velencei-tó

A "napfény tava" - évi 2050 órát süti a nap - koratavasztól késő őszig ideális üdülőhely Budapest és Balaton között. A 26 négyzetkilométer területű, átlagosan 1,2 méter mély tó ásványi anyagokban gazdag, selymes vize frissít, regenerál, a Velencei-hegységről lezúduló szelek éltetik a vitorlássportot, a nádasok kiváló horgászhelyek. A tó egyharmadát borító, szűk átjárókkal és belső öblökkel tarkított nádasok közötti madárrezervátum ritka vízimadarak otthona, 28 madárfaj költ itt rendszeresen. Téli örömöket is kínál a tó, befagyott vizén korcsolyáznak, jégvitorláznak, nyáron sétahajójárat közlekedik Agárd és Velence kikötőiből a Szúnyog-szigetre. Egyik legrégibb üdülőhelye Velence, ahol már 70 évvel ezelőtt vitorlázó jachtklub alakult. Védett pincesorok, présházak, borospincék sorakoznak a Bence-hegy napsütötte oldalán, a hegytetőről pompás körpanoráma nyílik a tóra.

A pákozdi csata emlékműve. Az obeliszk a csata 100 éves évfordulójára készült

Pákozd két történelmi emlékműve közül az egyik győzelemről, a másik vereségről - mégis mindkettő a magyar katonák hősiességéről - szól az utókornak. A Habsburgok ellen folytatott 1848-49-es forradalom és szabadságharc 1848. szeptember 29-i győztes csatáját állítja terepasztalra a Pákozdi Csata Emlékkiállítás , az obeliszk a csata 100 éves évfordulójára készült. Az ökumenikus emlékkápolna az 1942 telén, a Don-kanyarnál felmorzsolódott magyar honvédhadseregnek állít emléket. Európai ritkaság a pákozdi ingókövek kutya-, oroszlán-, szfinx- és medve alakúra csiszolódott gránittömbjei, fontos ornitológiai telep a madárrezervátum a Mészeg-hegy aljában, a Pákozd-Sukorói Arborétum közel 250 fa- és cserjefaj élőhelye.  

Vértesszőlős
"Samu"-nak nevezték el a tudósok Európa egyik legrégibb, 350 ezer éves előemberét, akinek telephelyét, lábnyomát, nyakszirtcsontját, szerszámait, tűzhelyét 1965-ben találták meg a vértesszőlősi előember-telepen, ahol - a világon egyedüliként - 200 fajta ősnövény lenyomat, állatok megkövesedett lábnyomai, a kardfogú tigris szemfogai és két őstejfog láthatók.  

Vértes
Vadregényes völgyeit, ritka növényeit a Vértesi Tájvédelmi Körzet őrzi, ahol már 10 millió évvel ezelőtti életről árulkodnak a Csákvár fölötti Guba-hegyi Eszterházy-barlangban megtalált állatcsontok és a háromujjú ősló maradványai. A legszebb növényeket a Fáni-völgy rejti, az Irtás-réten nő az árvalányhaj, a gánti melegesi bauxitbánya vörös talaja kietlen, holdbéli tájat idéz, a szirteken várromok emelkednek. A Csákvár és Gánt közötti geológiai-botanikai tanösvény 3,5 kilométeres sétát kínál a Haraszt-hegyen és a Kőlik-völgyön át. Vérteskozmán régi parasztházak szép látványa fogadja a vándort.  

Veszprém
"Királynék városa" - mondják az ország első püspökségét magáénak valló Séd-parti városról, mivel a veszprémi püspökök tiszte volt a mindenkori magyar királyné megkoronázásának joga. A várhegy 500 méter hosszú sziklagerincén szép polgárházak teremtenek történelmi hangulatot a várnegyedben, ahol a XI-XIII. században királyi vár állt. A Hősök Kapuja a bejárat, közelében a tűztorony (Vár u. 1.), bástyafalán a Veszprémi Panteon. A Dubniczay-házban (Vár u. 29.) nyertek elhelyezést a vár-galéria és a Téglamúzeum gyűjteményei. A gyönyörű barokk érseki palotában (Vár u. 16) az Érseki Levéltár- és Könyvtár termei engedéllyel látogathatók. A magyar egyháztörténet unikális értékei találhatók a városban: a legrégibb freskók az eredetileg kétszintes, koragótikus Gizella kápolnában (Vár u. 18.), ahol egyházművészeti, történeti kiállítás látható és a legrégebbi püspöki templom, az első magyar királyné, a bajor Gizella által 1001-től emeltetett püspöki székesegyház (Vár u.11.) - bazilika minor - szentélye és altemploma XIV. századi, gótikus, a Gizella-ereklye Passau város ajándéka. A IX-X. században épült Szent György kápolna (Vár u. 20.) lehetett az első templom az országban. A klasszicista Piarista gimnázium, templom- és rendház (Vár u. 12.) a XVIII. századból való, a templomban népi szakrális emlékeket bemutató gyűjtemény. A Nagypréposti Ház (Vár u. 18.) az Érseki Kormányzóság Hivatala, a ferences templom (Vár u. 33.) oltárképe a Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja. Halálának 900 éves évfordulóján emléket állított első királyának a magyar nemzet: Szent István és Gizella királyné szobra a Vár völgyre néző végén, a kilátóbástyán áll, ahonnan pompás panoráma nyílik a Séd patak feletti karcsú Szent István völgy-hídra: a város jelképére (a magyar mérnökök jelentős alkotása 1938-ból) és a Bakony hegység közeli csúcsaira.
A Gizella Királyné Múzeum (Vár u. 35.) őrzi a veszprémi érsekség egyházi műkincseit a XV.-XX. századból szobrokat, ötvöstárgyakat, textíliákat, festményeket és az érseki kincstárat. A Római Katolikus Egyházmegyei Gyűjtemény (Vár u. 36.) tárlói a XV-XX. század kincseit tárják elénk. A Vár Galéria (Vár u. 29) időszaki kiállításoknak ad otthont; a Vármúzeum (Várfeljáró) a veszprémi vár történelmét, a Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.) a Bakony és a Balaton-felvidék évezredes történetét mutatja be. A Bakonyi ház (Erzsébet sétány 3.) egy kisnemes otthona, gazdag berendezéssel, a Magyar Építőipari Múzeum a Szent I. u. 7-ben látogatható. A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark (Kittenberger K. u. 17.) az ország egyik legszebb állatkertje.  

Zirc
400 méterrel a tenger szintje felett, a Bakony-hegység szívében már 1182-ben állt a cisztercita apátság temploma (Rákóczi tér 1.) - mai utódja a bazilika minor rangra emelt, kéttornyú barokk templom, Maulbertsch freskóival. Az apátság épületében megtekinthető Reguly Antal Műemlék Könyvtár (Rákóczi u. 1.) kultúrtörténeti kuriózumokat is rejtő hatvanezer kötet könyve, tízezer folyóirata és kódexei mellett egyedülálló értéke dúsan faragott berendezése: intarziás asztalát a Bakony több mint száz fafajtájából faragta készítője. A volt főapáti lakosztályban lelt otthonra a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Rákóczi tér 1.) a Bakony hegység növény-, rovar- és madárvilágát, terráriumokkal, akváriumokkal, és diorámákkal bemutató gazdag kiállítása, míg a gazdasági épületben a Mezőgazdasági Gépmúzeumot találjuk. A Cuha-patak szeli át a zirci arborétumot (Damjanich u.19.) hatszáz fa- és cserjefaj, valamint egy négyszáz éves tölgyfa élőhelyét. A magyarság eredetét kutató tudós életútjáról szóló kiállítást szülőházában, a Reguly Antal Néprajzi Múzeumban (Rákóczi tér 10.) rendezték be.  

(Forrás: Magyar Turizmus Rt.)

Ugrás vissza Ugrás vissza...